Ugrás a tartalomra

Kis-Szénás Erdőrezervátum

ER-08 (HU)
magterület: 41.1 ha; védőzóna: 79.3 ha; összes terület: 120.4 ha
magterület hrsz és erdőrészlet: Piliscsaba 070-ből 25B, 25NY, 25TN1, 25TN2, 25TN3; Pilisszentiván 070-ből 7A, 7C, 7H, 7I, 7N, 7O, 7TN5, 7TN6, 7TN7, 7TN8, 7TN9
védőzóna hrsz és erdőrészlet: Piliscsaba 070-ből 25A, 25C, 25D, 26B, 26C, 26D, 26E, 26NY1, 26NY2, 26TN; 083-ból 25A; Pilisszentiván 031/1-ből 8G; 068-ból 8G; 069/7-ből 7K, 7TN1; 070-ből 7B, 7D, 7G, 7J, 7K, 7P, 7Q, 7TI1, 7TI2, 7TN2, 7TN3, 7TN4, 8A, 8B, 8C, 8D, 8E, 8F, 8G, 8J, 8NY
Történet

2024
Pilisszentiván felől mély árkok által tagolt dolomit gerincek, dombsorok emelkednek lépcsőzetesen a Nagy-Szénás irányába. A felhagyott erdőállományok nem túl öregek. A 2014-ben jégtörött, csúcstörött állományok regenerálódtak, viszont az elmúlt évek kőrispusztulása jelentős lékeket hozott létre az üdébb állományokban. A szárazabb oldalakban a virágos kőris nagyfokú előretörése tapasztalható, gyakran szorítva háttérbe öreg molyhos tölgyeket. Öreg bükkfák kiszáradása is tapasztalható sekély talajú termőhelyeken. A területen a szarvas, muflon, őz, dám, vaddisznó sűrűségét társas vadászatokkal (és karban tartott vadkerítéssel) szabályozza a Pilisi Parkerdő, amely kedvezően hat az újulati és cserjeszint állapotára. --- Horváth és mtsai (2024)

2024 FŐBB ALAPFELMÉRÉSI EREDMÉNYEK
A FAÁSZ, ÚJCS és ANÖV alapfelmérések elkészültek. Az első eredményeket egy kutatási jelentés foglalja össze. ... Horváth Ferenc és mtsai (2025): A Kis-Szénás Erdőrezervátum országosan egységes alapfelmérése 2024-ben. Kutatási jelentés, HUN-REN ÖK, Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót

mintavételi pontok (ismétlések) száma117
átlagos lombkorona-záródás75%
átlagos állománymagasság17 m
átlagos sűrűség (N)1.060 törzs/ha
átlagos körlapösszeg (G)25,3 m2/ha
átlagos élőfakészlet (V - SZILV)257 m3/ha
álló holtfák és csonkok sűrűsége174 holtfa/ha
álló holtfák és csonkok körlapösszege3,3 m2/ha
fekvő holtfakészlet (V)68,1 m3/ha

Elegyarányok (átlagosan): virágos kőris 27%, csertölgy 16%, magas kőris 14%, molyhos tölgy 13%, kislevelű hárs 10%, bükk 6%, nagylevelű hárs 5%, kocsánytalan tölgy 5% (részletesebben lásd a kutatási jelentést).

2016
Meredek völgyekkel tagolt, változatos dolomit-felszínű terület a Budai-hegység csaknem összes növényzeti típusával. A különleges ökológiai viszonyok, a növényvilág és állatvilág, valamint az élőhelyek rendkívüli változatossága és különlegessége miatt kiemelkedő természetvédelmi értékű „szentély” - Európa Diploma terület. A vad sűrűségét a Szénások térségében viszonylag alacsony szinten tartják, időnként vadlétszám becsléseket végeznek. A magasabb térszíneken a 2014-es jégtörés jelentős bolygatást okozott, amelynek következményeit a védőzónában felszámolták, a holtfákat mindenütt összetermelték és hasznosították. A magterület északias kitettségű gyertyános-tölgyes és törmeléklejtő állományaiban a 2016-os felmérés szerint az összes fekvő holtfa 100-120 m3/ha, aminek felét a 2014 decemberi jégtörés és dőlés okozta. Ezzel szemben a (sziklagyepekkel és lejtősztyeppekkel mozaikoló) molyhos tölgyesek fekvő holtfa mennyisége sokkal alacsonyabb, mintegy 20 m3/ha, amelynek szintén fele a 2014 decemberi jégtörés következménye. Az erdőrezervátum alsóbb régióiban jégtörés már nem következett be. ... Horváth Ferenc

1999
"Meredek völgyekkel tagolt, változatos dolomit-felszínű rezervátum a Budai-hg. csaknem összes növényzeti típusával. A terület a 80-as évek óta – egy részlet kivételével – be van kerítve. A különleges ökológiai viszonyok, a növényvilág és állatvilág, valamint az élőhelyek rendkívüli változatossága és különlegessége miatt a terület kiemelt természetvédelmi értékű "szentély". ... Horváth és Bölöni (2002): Az ER-ok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben

Válogatott publikációk
Összes publikáció
Év Hivatkozás
2021 DINPI (2021): A HUDI00009 Budai-hegység kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 318 old.
2019 Kováts Dávid, Némedy Zoltán (szerk., 2019): A Visegrádi-hegység és a Pilis denevérfaunája. Pilisi Parkerdő Zrt., 44 old.
2016 Horváth Ferenc és Bajomi Bálint (szerk., 2016): Erdőrezervátumok a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén. Cincér különszám, 13 old.
2012 Baráth Norbert & Penksza Károly (2012): A Szénások Európa Diplomás Terület tájváltozásának és természeti állapotának vizsgálata, különös tekintettel a gyepekre. Tájökológiai Lapok 10(2): 361-370.
2010 Dobolyi, K. & Virág, P. (2010): Grassland-woodland mosaics in the Kisszénás Forest Reserve (Hungary). Studia Botanica Hungarica 41: 129-142.
2008 Bálint Zsolt (2008): A Budai-hegység dolomittérségeinek nappalilepke-faunája. Rosalia 4: 337-356.
2008 Dobolyi Konstantin és Türke Ildikó Judit (2008): A Szénás-hegycsoport tájtörténete. Rosalia 4: 45-60.
2008 Dobolyi Konstantin (2008): Vegetációtanulmányok a Kis-Szénás és az Iváni-hegy (Pilisszentiván) sziklagyepeiben. Rosalia 4: 233-247.
2008 Dobolyi Konstantin, Kézdy Pál, Kun András és Szabó Fruzsina (2008): A Szénás-hegycsoport edényes flórája. Rosalia 4: 169-232.
2008 Dobolyi Konstantin és Kézdy Pál (szerk.) (2008): Természetvédelem és kutatás a Szénás-hegycsoporton. Tanulmánygyűjtemény. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest
2008 Kézdy Pál (2008): Természetvédelmi kezelés a Szénás-hegycsoport Európa Diplomás területen. Rosalia 4: 11-28.
2008 Merkl Ottó (2008): Adatok a Szénás-hegycsoport bogárfaunájához (Coleoptera). Rosalia 4: 295-322.
2008 Nagy Barnabás (2008): A Szénás-hegycsoport (Nagykovácsi) egyenesszárnyúi (Orthoptera). Rosalia 4: 283-294.
2008 Peregovits László és Ronkay László (2008): A Szénás-hegycsoport és a Csíki-hegyek éjszakai nagylepke-faunája (Macroheterocera). Rosalia 4: 357-422.
2008 Szabóky Csaba (2008): Adatok a Nagy-Szénás molylepke-faunájának ismeretéhez. Rosalia 4: 323-336.
2002 Horváth F. és Bölöni J. [összeállította] (2002): Az erdőrezervátumok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben. In: Horváth és Borhidi [szerk.]: A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei, TermészetBÚVÁR Kiadó, Bp, 276-287.
2002 Kézdy P. és Gadó Gy. P. (2002): Nagy-Szénás tanösvény. In: Tanösvények Budapest körül 1., Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest
1975 Izrael Gábor (1975): Legritkább nagyvadunk a muflon. Élet és Tudomány 30(23):1078-1083.
Válogatott kéziratok
Összes kézirat
Év Hivatkozás
2025 Horváth Ferenc, Baji Boglárka, Bíró Attila, Jakabffy Lili, Molnár Csaba, Papp Mónika, Szegleti Zsófia és Vig Ákos (2025): A Kis-Szénás Erdőrezervátum országosan egységes alapfelmérése, 2024. Kutatási jelentés, HUN-REN ÖK, Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót
2025 Horváth Ferenc (2025): Szakmai összefoglalás, az elért eredmények részletezése, az EGF/261/2024 Háromoldalú Megállapodás beszámolójához, 1. melléklet, HUN-REN ÖK ÖBI, 22 old.
2019 DINPI (2019) Jelentés a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2018. évi szakmai tevékenységéről. DINPI, Budapest, 136 old.
2016 Horváth Ferenc, Vida Alexandra, Bajomi Bálint (2016): A 2014 decemberi jégtörés mértékének becslése és értékelése erdőrezervátumokban és egy szakmai ismeretterjesztő kiadvány összeállítása; Jelentés; Kézirat, Vácrátót
2008 Virág Petra (2008): A Kisszénás Erdőrezervátum vegetációtérképe. [Diplomamunka] Kézirat, Budapest
2006 Balázs B. M. (2006): Akácállományok vegyszermentes szerkezet-átalakításának vizsgálata. Kézirat, Budapest
2002 Mázsa K. [szerk.] (2002): Erdőrezervátumok monitorozása. A kidolgozott módszertan és protokoll tesztelése, első felmérés. Kézirat, Vácrátót
2001 Kun A. (2001): Kutatási jelentés a MNBmR V. Projektjének (Erdőrezervátumok-kezelt lomboserdők) keretében a Kis-Szénáson (76. négyzet, Orno-Quercetum) végzett felvételezési munkáról. Kézirat, Vácrátót
1998 Madas K. (1998): Kisszénás Erdőrezervátum (08) - Erdőrezervátumok 1998. évi szemlézése. Kézirat, Vácrátót
1994 FM Erdőrendezési Szolgálat (1994): Kisszénás (08) - Erdőrezervátum terület és faállomány adatok. Kézirat, Budapest