"A Pilisi Parkerdő Zrt. közel 65 000 hektár erdőterületet kezel a főváros tágabb környezetében. Legnagyobb összefüggő erdőtömbjeink a Pilisben és a Visegrádi-hegységben találhatóak, amelyek számos védett és nem védett állat- és növényfajnak jelentenek élőhelyet. Örömmel működünk együtt a Dunazugi Denevérkutató Csoporttal már hosszú évek óta, és büszkék vagyunk arra,
hogy az általunk kezelt erdőkben az ország 28 denevérfajából 23 megtalálható.
Lehetséges-e úgy gazdálkodni az erdőben, hogy fenntarthatóan hasznosítjuk az erdei javakat (amelyek közé nem csak a fa- és
vadállomány tartozik, hanem például a források vize és az erdő közjóléti szolgáltatásai is), és közben óvjuk a természet értékeit? A
közel félévszázados múltra visszatekintő Pilisi Parkerdő Zrt. legfőbb célja ennek megvalósítása! Nekünk erdészeknek meggyőződésünk, hogy a többkorú és változatos fafajú örökerdők kialakításával, az erdei vizes élőhelyek fenntartásával (pl. tavak rendszeres
kotrása), az inváziós fafajok (pl. bálványfa) visszaszorításával fontos aktívan tenni a természet védelméért. ...
Jelenleg a Pilis és a Visegrádi-hegység erdeinek közel 40%-át folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezeljük.
Erdőgazdálkodásba integrált természetvédelem - ez lehetne a jelszavunk is, hiszen erdőterületünk egyes részeit 1981-ben kiemelten többfunkciós (gazdasági, védelmi, közjóléti) szerepe miatt bioszféra rezervátummá nyilvánították.
A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Rejtett életmódjuk miatt szinte csak alkonyatkor, vadászat közben csodálhatjuk meg ezeket a kivételes repülő emlősöket. Megmaradásuk feltétele az erdőterületen lévő odvas, álló holtfa jelenléte, valamint táplálkozó- és telelő helyeik ismerete. ..."
Reinitz Gábor, vezérigazgató köszöntőjéből
TARTALOM
Köszöntjük a Visegrádi-hegység és a Pilis erdeiben!
Bemutatkozik a Dunazugi Denevérkutató Csoport
Denevérkutatási módszerek a Pilisi Parkerdő területén
A Visegrádi-hegység és a Pilis természetes erdőtársulásai, mint a denevérek élőhelyei
A denevérek életmódja és védelme
A Pilisi Parkerdő területén előforduló denevérfajok bemutatása
Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)
Nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum)
Nimfadenevér (Myotis alcathoe)
Bajuszos denevér (Myotis mystacinus)
Brandt denevér (Myotis brandtii)
Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus)
Horgasszőrű denevér (Myotis nattereri)
Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini)
Közönséges denevér (Myotis myotis)
Hegyesorrú denevér (Myotis blythii)
Vízi denevér (Myotis daubentonii)
Tavi denevér (Myotis dasycneme)
Közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus)
Fehértorkú denevér (Vespertilio murinus)
Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula)
Szőröskarú koraidenevér (Nyctalus leisleri)
Közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus)
Szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmaeus)
Durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii)
Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus)
Barna hosszúfülű-denevér (Plecotus auritus)
Szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus)
Alpesi denevér (Hypsugo savii)
A denevérek és az erdőgazdálkodás
