védőzóna hrsz és erdőrészlet: Pilisszántó 084/1-ből 3A, 3NY, 4NY, 5A, 5B, 5C, 5RL; Pilisszentkereszt 021-ből 13A, 13B, 13C, 13NY2, 13NY3, 18A, 18NY, 20A, 20B, 20ÚR, 22A, 22B, 22NY, 22ÚR, 23NY, 24A, 24B, 24NY1, 24ÚR
2022/23 - ALAPFELMÉRÉS
Készül az északi és déli magterületre kiterjedő alapállapot felmérés. 2022-ben az ANÖV modul készült el, a FAÁSZ és ÚJCS vizsgálatokat 2023-ban csináljuk. ... Horváth Ferenc és mtsai (2023): A Pilis-oldal Erdőrezervátum országosan egységes alapfelmérése, 2022(-2023)
2016
Az erdőrezervátum két magterülettel rendelkezik. A Pilis-tető "örökerdő"-s gazdálkodásra átállított bükköseihez leginkább az északi magterület hasonlítható (korábban Pilisszentkereszt 19/A, jelenleg 3/C), amely még a zárt, vágásos szálerdő képét őrzi. A védőzónában nyitott lékekben már sűrű természetes újulat alakult ki. Ebben a kisebb részletben az MTA ÖK 2014-ben elvégezte az egységes felmérést, amelyhez viszonyítva 2016-ban megismételtük a fekvő holtfa felmérését, hogy értékelhessük a 2014 decemberi jégtörés mértékét. A jégtörés átlagosan 20 m3/ha leszakadt ág és koronarész holtfát eredményezett a korábban is meglévő átlagosan 12-13 m3/ha fekvő holtfához képest. Ez kisfokú bolygatásnak tekinthető. A déli kitettségű magterület hegyoldalon húzódó tölgyesében és bokorerdőiben a jégtörés és dőlés mértéke nagyobb, mivel a meredek oldalban a fák jelentős része tövestől kifordult. Ebben az állományrészben 2 mintavételt csináltunk, amelyből kitűnt, hogy a korábbi holtfa mennyiség is magasabb (40-50 m3/ha), ugyanakkor a jégtörés/dőlés következtében fekvő holtfa is több, mintegy 50 m3/ha nagyságrendű – így itt az összes fekvő holta megközelíti a 90-100 m3/ha mennyiséget. ... Horváth Ferenc
2014
Decemberben rendkívüli jégtörés történt, elsősorban a Börzsönyben és a Pilis- Visegrádi hg. magasabban fekvő erdőiben (lásd: Wikipedia). Ez jelentős mértékben érintette a Pilis-oldal ER állományát is, amelyről felmérés is készült. ... Horváth Ferenc
2009
Az erdőrezervátum magterületén nagyrészt homogén állomány-szerkezetű középkorú bükkösök és egykor túllegeltetett, túlhasznált, sarjaztatott zárt és nyílt molyhostölgyes, mész- és melegkedvelő tölgyesállományok találhatók. Az erdő még nem mutat látható dinamikát. A vadállományt a gazdálkodó az elmúlt években erőteljesen visszaszorította és szabályozza. A védőzóna bükkösében korábban lékvágásos kísérletet (1 famagasságnyi méretű lékekkel) állított be az ERTI; ezek egy részét utólag bekerítették a vad kizárása érdekében. Az elmúlt évek alapvető változása, hogy a gazdálkodó (Piliserdő Rt) a Pilis-tömb bükköseit szálalógazdálkodásra (szálalóvágásra ill. szálaló üzemmódra) kezdte átállítani, az állományokat foltosan, gyenge eréllyel és többszörös visszatéréssel "mikrolékekkel" sűrűn megnyitotta, ennek következtében foltokban, erőteljes és egészséges újulat nőtt fel a területen. Míg a magterületre továbbra is a felhagyott gazdasági erdő képe a jellemző, addig azon kívül, a természetes erdőszerkezetre jobban hasonlító, változatos (szálaló) erdőkép van kialakulóban. ... Horváth Ferenc
1999
"Nagyrészt homogén állomány-szerkezetű középkorú bükkösök és egykor túllegeltetett, túlhasznált, sarjaztatott, zárt és nyílt molyhostölgyes, mész- és melegkedvelő tölgyesállományok találhatók a területen. Az erdő még nem (vagy csak kis mértékben) mutat látható dinamikát. A vadállomány túlságosan magas. A bükkösökben csoportos szálalóvágásos kísérlet indult. A gazdálkodó (Piliserdő Rt) az egész Pilis-tömb bükköseit szálalógazdálkodásra tervezi átállítani." ... Horváth és Bölöni (2002) Az ER-ok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben