Pilis-oldal Erdőrezervátum

ER-01 (HU)
magterület: 44.9 ha; védőzóna: 123.2 ha; összes terület: 168.1 ha
magterület hrsz és erdőrészlet: Pilisszántó 084/1-ből 4A; Pilisszentkereszt 021-ből 19A, 23A, 23B, 23ÚR
védőzóna hrsz és erdőrészlet: Pilisszántó 084/1-ből 3A, 3NY, 4NY, 5A, 5B, 5C, 5RL; Pilisszentkereszt 021-ből 13A, 13B, 13C, 13NY2, 13NY3, 18A, 18NY, 20A, 20B, 20ÚR, 22A, 22B, 22NY, 22ÚR, 23NY, 24A, 24B, 24NY1, 24ÚR
Történet

2022 - ALAPFELMÉRÉS
Tervbe vettük és elkezdtük, az északi és déli magterületre kiterjedő alapállapot felmérést (FAÁSZ, ÚJCS, ANÖV). ... Horváth Ferenc

2016
Az erdőrezervátum két magterülettel rendelkezik. A Pilis-tető "örökerdő"-s gazdálkodásra átállított bükköseihez leginkább az északi magterület hasonlítható (korábban Pilisszentkereszt 19/A, jelenleg 3/C), amely még a zárt, vágásos szálerdő képét őrzi. A védőzónában nyitott lékekben már sűrű természetes újulat alakult ki. Ebben a kisebb részletben az MTA ÖK 2014-ben elvégezte az egységes felmérést, amelyhez viszonyítva 2016-ban megismételtük a fekvő holtfa felmérését, hogy értékelhessük a 2014 decemberi jégtörés mértékét. A jégtörés átlagosan 20 m3/ha leszakadt ág és koronarész holtfát eredményezett a korábban is meglévő átlagosan 12-13 m3/ha fekvő holtfához képest. Ez kisfokú bolygatásnak tekinthető. A déli kitettségű magterület hegyoldalon húzódó tölgyesében és bokorerdőiben a jégtörés és dőlés mértéke nagyobb, mivel a meredek oldalban a fák jelentős része tövestől kifordult. Ebben az állományrészben 2 mintavételt csináltunk, amelyből kitűnt, hogy a korábbi holtfa mennyiség is magasabb (40-50 m3/ha), ugyanakkor a jégtörés/dőlés következtében fekvő holtfa is több, mintegy 50 m3/ha nagyságrendű – így itt az összes fekvő holta megközelíti a 90-100 m3/ha mennyiséget. ... Horváth Ferenc

2014
Decemberben rendkívüli jégtörés történt, elsősorban a Börzsönyben és a Pilis- Visegrádi hg. magasabban fekvő erdőiben (lásd: Wikipedia). Ez jelentős mértékben érintette a Pilis-oldal ER állományát is, amelyről felmérés is készült. ... Horváth Ferenc

2009
Az erdőrezervátum magterületén nagyrészt homogén állomány-szerkezetű középkorú bükkösök és egykor túllegeltetett, túlhasznált, sarjaztatott zárt és nyílt molyhostölgyes, mész- és melegkedvelő tölgyesállományok találhatók. Az erdő még nem mutat látható dinamikát. A vadállományt a gazdálkodó az elmúlt években erőteljesen visszaszorította és szabályozza. A védőzóna bükkösében korábban lékvágásos kísérletet (1 famagasságnyi méretű lékekkel) állított be az ERTI; ezek egy részét utólag bekerítették a vad kizárása érdekében. Az elmúlt évek alapvető változása, hogy a gazdálkodó (Piliserdő Rt) a Pilis-tömb bükköseit szálalógazdálkodásra (szálalóvágásra ill. szálaló üzemmódra) kezdte átállítani, az állományokat foltosan, gyenge eréllyel és többszörös visszatéréssel "mikrolékekkel" sűrűn megnyitotta, ennek következtében foltokban, erőteljes és egészséges újulat nőtt fel a területen. Míg a magterületre továbbra is a felhagyott gazdasági erdő képe a jellemző, addig azon kívül, a természetes erdőszerkezetre jobban hasonlító, változatos (szálaló) erdőkép van kialakulóban. ... Horváth Ferenc

1999
"Nagyrészt homogén állomány-szerkezetű középkorú bükkösök és egykor túllegeltetett, túlhasznált, sarjaztatott, zárt és nyílt molyhostölgyes, mész- és melegkedvelő tölgyesállományok találhatók a területen. Az erdő még nem (vagy csak kis mértékben) mutat látható dinamikát. A vadállomány túlságosan magas. A bükkösökben csoportos szálalóvágásos kísérlet indult. A gazdálkodó (Piliserdő Rt) az egész Pilis-tömb bükköseit szálalógazdálkodásra tervezi átállítani." ... Horváth és Bölöni (2002) Az ER-ok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben

Válogatott térképek
Pilis-oldal Erdőrezervátum
Horváth Ferenc (MTA ÖK)
2016
Pilis-oldal Erdőrezervátum
NÉBIH EI - Google
2012
Pilis-oldal Erdőrezervátum
NÉBIH EI - Google
2012
Pilis-oldal Erdőrezervátum
FÖMI (Eurimage)
1998
Válogatott fényképek
Pilis-oldal Erdőrezervátum
Pilisszentkereszt 4C (2013); korábban 23A (1998)
Horváth Ferenc (MTA ÖK)
2016
Pilis-oldal Erdőrezervátum
Pilisszentkereszt 3C (2013); korábban 19A (1998)
Horváth Ferenc (MTA ÖK)
2016
Pilis-oldal Erdőrezervátum
Pilisszentkereszt 3C (2013); korábban 19A (1998)
Horváth Ferenc (MTA ÖK)
2016
Pilis-oldal Erdőrezervátum
Pilisszentkereszt 4D (2013); korábban 23B (1998)
Horváth Ferenc (MTA ÖK)
2016
Pilis-oldal Erdőrezervátum
Pilisszentkereszt 4D (2013); korábban 23B (1998)
Horváth Ferenc (MTA ÖK)
2016
Válogatott kéziratok
Összes kézirat
2019 DINPI (2019) Jelentés a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2018. évi szakmai tevékenységéről. DINPI, Budapest, 136 old.
2018 DINPI (2018) Jelentés a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2017. évi szakmai tevékenységéről. DINPI, Budapest, 137 old.
2016 Horváth Ferenc, Vida Alexandra, Bajomi Bálint (2016): A 2014 decemberi jégtörés mértékének becslése és értékelése erdőrezervátumokban és egy szakmai ismeretterjesztő kiadvány összeállítása; Jelentés; Kézirat, Vácrátót
2014 Horváth Ferenc, Demeter László, Guba Erika, Lukács Márió, Szabó Gábor és Zimmermann Zita (2014): A Pilis-oldal Erdőrezervátum, ER-01 FAÁSZ és ÚJCS felmérés adatlapjai; Kézirat, Vácrátót
2005 Illés G. és Szimeth Zs. (2005): Pilis-oldal erdőrezervátum (ER-01) eseménykövetés. Kézirat
2002 Borhidi A. [szerk.] (2002): Erdőrezervátumok hosszútávú fenntartási terveinek készítése - a munka folytatása. Kézirat, Vácrátót
1998 Erdészeti Tudományos Intézet (1998): Erdőművelési kísérletek a Pilisoldal erdőrezervátumban
1998 Kun A. (1998): Pilis-oldal Erdőrezervátum (01) - Erdőrezervátumok 1998. évi szemlézése. Kézirat, Vácrátót
1994 Halupa L. (1994): Az Erdőrezervátum hálózat kijelölése a BTI és a KNPI területén. Kézirat, Budapest
1994 FM Erdőrendezési Szolgálat (1994): Pilisoldal (01) - Erdőrezervátum terület és faállomány adatok, Kézirat, Budapest
1994 Halupa L. [szerk.] (1994): Összefoglaló jelentés. Az erdőrezervátum hálózat kijelölése a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén. Kézirat, Budapest