Virág Petra (2008): A Kisszénás Erdőrezervátum vegetációtérképe. [Diplomamunka] Kézirat, Budapest

A Kisszénás Erdőrezervátum vegetációtérképe
Diplomamunka
Virág Petra, biológus hallgató
Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
Eötvös Loránd Tudományegyetem
2008
Témavezető: Dr. Dobolyi Konstantin, muzeológus
Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár
Konzulens: Dr. Ódor Péter, tudományos munkatárs
ELTE, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék

Összefoglaló
A vizsgálat kiemelt célja a Budai-hegységben található Kisszénás Erdőrezervátum vegetációtérképének elkészítése volt. A vegetációtérképezésnek alapvető követelménye a vegetáció lehetőleg egzakt társulástani meghatározása. Az erdőrezervátumban azonban a vegetáció jelentős része nem tipikus állománya valamely társulásnak, ezért klasszikus cönológiai módszerekkel történő besorolásuk nem mindig sikeres.
E dolgozatban célul tűztük ki, hogy cönológiai mintavételezés és többváltozós módszerek alkalmazásával a térképezett foltok társulástani besorolását objektívebbé tegyük, azaz meghatározzuk, hogy a vegetáció milyen kapcsolatban van az "ideális" társulásokkal. Erdőkben 25x25 m-es, gyepekben 2x2 m-es kvadrtátokkal dolgoztunk. Az elemzés során két, különböző adattípusokra kifejlesztett módszert alkalmaztunk. Mindkét módszer eredménye alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a klasszikus cönológiai módszerek jól alkalmazhatók tipikus állományokban, de a kevert fajkészlettel rendelkező átmeneti, vagy degradált vegetáció meghatározása többváltozós módszerekkel pontosabbá tehető.

Abstract
The prime aim of this study was to work out the vegetation mapping of the Kisszénás Forest Reserve in Budai-Mountains. Phytosociological evaluation is an ultimate criterion of vegetation mapping. However, classification of these areas using phytosociological methods fail, as a remarkable part of the vegetation in the forest reserve isn't representative of any typical plant community.
This study aims to make phytosociological classification more objective by applying multivariate analysis of phytosociological relevés and determine the relationship between the vegetation and typical plant communities. The size of the quadrates used was 25x25 m in woodlands, 2x2 m in grasslands. Two different data analysis methods were applied, adequate for two different types of variable. It was found in both results that applying classical phytosociological methods may be reliable in typical communities, but in degraded or transitory vegetation with mixed species composition classification would become exact by using multivariate analysis.