védőzóna hrsz és erdőrészlet: Felsőszölnök 086/7 a-ból 2A, 2B, 2C, 2D, 2F; 0111/1 (2B); 0111/2 a (1A, 1B, 1C, 1D, 1G, 1H); 0111/2 b (1NY)
2023
A magterület közvetlen határán (védőzónában) beavatkozások nyomai látszanak: szárzúzás a réten; fakitermelés az ÉNY-i oldal határán. ... a patakmeder lefolyástalan részén magas aranyvessző sűrű állománya ... Bidló és mtsai (2023): Kutatási jelentés a Szabó-völgy Erdőrezervátum (ER-52) felméréséről, 2023
2022/23 - FÖBB ALAPFELMÉRÉSI EREDMÉNYEK
A FAÁSZ, ÚJCS, ANÖV, TERM alapfelmérést a Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar munkatársai készítették el, amelyet geodéziai és távérzékelési (UAV felmérés) munkálatok, valamint a tájhasználat történetének értékelése egészíti ki. A főbb eredményeket egy kutatási jelentés foglalja össze ... Bidló és mtsai (2023): Kutatási jelentés a Szabó-völgy Erdőrezervátum (ER-52) felméréséről, 2023
| mintavételi pontok (ismétlések) száma | 94 (89) |
| átlagos lombkorona-záródás | 86,4% |
| nagyobb természetes lékek aránya | 1% |
| átlagos állománymagasság | 24,9 m |
| átlagos sűrűség (N) | 321 törzs/ha |
| átlagos körlapösszeg (G) | ??? m2/ha |
| törött törzscsonkok sűrűsége | ??? törzs/ha |
| álló holtfák és csonkok sűrűsége | ??? holtfa/ha |
| fekvő holtfa | 16 m3/ha |
Elegyarányok: dominál a bükk, majd gyertyán, lucfenyő, kocsánytalan tölgy és mézgás éger a sorrend, továbbá előfordul még erdei fenyő, hegyi juhar, madárcseresznye, korai juhar, kocsányos tölgy, csertölgy, mezei juhar, magas kőris, nyír, rezgő nyár, szelídgesztenye, barkóca. Megj.: néhány FAÁSZ jellemző és az elegyarányok pontos számítása még szükséges.
Újulati és cserjeszint: a magterület É-i része újulat- és cserjementes, a D-i részben lejtőinek középső sávjában van nagyobb borítás; a ÚJCS szint egyedeinek döntő többsége bükk (~3.500 hajtás/ha), sokkal ritkább a gyertyán, hegyi juhar és lucfenyő (190, 126, 113 hajtás/ha). Ezen kívül farkasboroszlán és egybibés galagonya fordult még elő. A sűrűség 3.943 összes hajtás/ha 1%-os csúcsrágottsággal; a hegyi juhar csúcsrágottsága 10%-os.
Aljnövényzet: fajgazdagság 70; az átlagos fajszám: 8,4. Négy védett faj (Neottia nidus-avis, Dryopteris carthusiana, Cyclamen purpurascens, Daphne mezereum) alacsony előfordulási valószínűséggel (EVAL) és relatív gyakorisággal (RGYAK) jellemezhető. Inváziós faj nem fordult elő. A bükk szinte mindenhol előfordul (80% EVAL, 0,436 RGYAK), közepes előfordulású a hegyi juhar, szagos müge, madársóska, erdei sás, erdei ibolya, erdei pajzsika, kocsánytalan tölgy, gyertyán, madárcseresznye, borostyán, gombernyő, erdei varázslófű, szeder, sárga árvacsalán, hölgypáfrány, luc, ciklámen, bodza (45-16% EVAL).
Talaj, termőhely: talajképző kőzet a mállott, barna lösz üledék; a területre erősen kilúgzott barna erdőtalajok jellemzőek, felső szintben erősen savanyú vagy savanyú kémhatással, vályog fizikai féleséggel, a mélyebb szintekben agyag vagy nehéz agyag réteggel (3 talajszelvény leírása és laborvizsgálata, valamint 94 talajfúrás értékelése alapján).
UAV ortofotó: a teljes magterületről 2,7 cm terepi felbontású, 723 felvételből összeállított ortofotó-mozaik készült a bükk lombtalan állapotában (2022. március 18-án).
2021
ÚJCS és ANÖV felmérés készült a Kungli-féle faállományszerkezeti felmérés kiegészítésére, az ott kitűzött kvadráthálózat középpontjaiban. Az északi (dombtetős) részen újulati és cserjeszint alig van, D-DK-i részen viszont jelentős a bükk és gyertyán újulata, csúcsrágottságuk 25%, ill. 50% körüli. Elegyfafajok ritkák. Az ANÖV szintben viszont sok az elegyfafaj, elsősorban hegyi juhar, tölgyek és cseresznye, de a bükk és gyertyán a leggyakoribb fafaj. Lágyszárúak között az üde erdei fajok jellemzőek. ... Szegleti és mtsai (2021): A Szabó-völgy Erdőrezervátum újulati, cserjeszint és aljnövényzet felmérése a magterületen. Kutatási jelentés alapján.
2019
"A magterület két gerinc között lévő domboldalakat és a középső völgyet foglalja el. Három kisebb tisztás is a magterületbe esik ... A potenciális vegetáció a mezofil bükkös lehetett, a dombhátakon, gerinceken a lombelegyes erdeifenyves vagy acidofil bükkös. A völgyekben égerliget a jellemző, mely a kiszélesedő, pangó vizű részeken és a forrásos helyek környékén láposodó jelleget mutat. Kifejezetten tájidegen fafajok kis területet leszámítva nem találhatók az ER területén ... csak a nyugati határszélre jellemző kezelt gazdasági erdők, jelentős mértékű fenyőtelepítésekkel." ... ÖNPI (2020) Jelentés az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 2019. évi tevékenységéről.
2018
Vállalkozó az ÖNPI megbízásából 50x50 m-es kvadráthálózatot tűzött ki a magterületen, állandó fémcövekekkel kitűzve a kvadrátok sarkait. A további felméréseket a hálózat középpontjaiban javasolt elvégezni.
A kvadrátokba eső (nem lokalizált) összes fát felmérte. A fák felmérésére vonatkozó szempontok nagyrészt kompatibilisek az ER HTV változókkal (+ odúfelmérés). A jelentés erdőrészletenként értékeli az eredményeket, de kvadrátonként is megvannak az eredmények valahol (fel kell kutatni). Részletenként eltérő mértékben, összességében: bükk, gyertyán, luc, kocsánytalan tölgy, erdei fenyő és éger a meghatározó fafajok. ... Kungli József (2018) Zárójelentés a Szabó-völgy Erdőrezervátum ER-52 magterületének faállományszerkezeti felméréséről jelentés alapján
1999
"Csak a Vend-vidékre jellemző erdőállományok, kezelt gazdasági erdők találhatók itt, jelentős mértékű fenyőtelepítésekkel. A hármas határ miatt egyre növekvő turizmussal kell számolni." ... Horváth és Bölöni (2002) Az ER-ok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben
