védőzóna hrsz és erdőrészlet: Pilisszántó 084/1-ből 3A, 3NY, 4NY, 5A, 5B, 5C, 5RL; Pilisszentkereszt 021-ből 13A, 13B, 13C, 13NY2, 13NY3, 18A, 18NY, 20A, 20B, 20ÚR, 22A, 22B, 22NY, 22ÚR, 23NY, 24A, 24B, 24NY1, 24ÚR
2023
Az északi magterület még a zárt, vágásos bükkös szálerdő képét őrzi. A 2014-es jegesedés koronatörései nagyrészt regenerálódtak, viszont kisebb mértékű kőrispusztulás tapasztalható. A déli kitettségű magterület sarj eredetű virágos kőrises, molyhos tölgyesében a korábbi jégtörés a fák jelentős részét tövestől kifordította, ezért itt kiemelkedően sok a fekvő holtfa. A bükkös lékeiben elindult a bükk felújulása, de a magas kőrist a vad visszarágja. A mezei juhar újulata azonban mindenhol képes felnőni. Az aljnövényzet rendkívül fajgazdag, a fafajok diverzitása is magas. A védőzóna bükkösében és a sziklás gerincháton örökerdő gazdálkodás folyik.
2022/23 - FŐBB ALAPFELMÉRÉSI EREDMÉNYEK
A FAÁSZ, ÚJCS és ANÖV alapfelmérések elkészültek. A főbb eredményeket egy kutatási jelentés foglalja össze. A kutatási jelentés külön-külön is bemutatja a magterület háromféle, markánsan eltérő erdőtípusának (felhagyott bükkös; magas kőrises elegyes tölgyes tetőerdő; virágos kőrises, molyhos tölgyes bokorerdő) eredményeit. Itt csak az átlagértékeket ismertetjük, amely mögött rendszerint nagy különbségek vannak (részletesebben lásd a kutatási jelentést). ... Horváth Ferenc és mtsai (2024): A Pilis-oldal Erdőrezervátum országosan egységes alapfelmérése, 2022-2023. Kutatási jelentés, HUN-REN ÖK, Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót
| mintavételi pontok (ismétlések) száma | 94% |
| átlagos lombkorona-záródás | 76% |
| nagyobb természetes lékek aránya | 71% |
| átlagos állománymagasság | 21,2 |
| átlagos sűrűség (N) | 1101 törzs/ha |
| átlagos körlapösszeg (G) | 35,2 m2/ha |
| átlagos élőfakészlet (V - SZILV) | 414 m3/ha |
| álló holtfák és csonkok sűrűsége | 151 holtfa/ha |
| álló holtfák és csonkok körlapösszege | 3,1 m2/ha |
| holt MK az összes MK-hez (élő+holt) képest | 14% |
| holt B az összes B-höz (élő+holt) képest | 4% |
| fekvő holtfa mennyisége | 47,4 m3/ha |
Elegyarányok (átlagosan): magas kőris 23%, virágos kőris 16%, cser 16%. molyhos tölgy 15%, bükk 14%, kocsánytalan tölgy 7%, mezei juhar 3%, gyertyán 2%, egyéb fafajok (HSZ, BABE, SM) 1%. Cserjék (HUSO, galagonyák, mogyoró) összesen 2%. ... de a három erdőtípus között nagyok a különbségek (részletesebben lásd a kutatási jelentést).
2016
Az erdőrezervátum két magterülettel rendelkezik. A Pilis-tető "örökerdő"-s gazdálkodásra átállított bükköseihez leginkább az északi magterület hasonlítható (korábban Pilisszentkereszt 19/A, jelenleg 3/C), amely még a zárt, vágásos szálerdő képét őrzi. A védőzónában nyitott lékekben már sűrű természetes újulat alakult ki. Ebben a kisebb részletben az MTA ÖK 2014-ben elvégezte az egységes felmérést, amelyhez viszonyítva 2016-ban megismételtük a fekvő holtfa felmérését, hogy értékelhessük a 2014 decemberi jégtörés mértékét. A jégtörés átlagosan 20 m3/ha leszakadt ág és koronarész holtfát eredményezett a korábban is meglévő átlagosan 12-13 m3/ha fekvő holtfához képest. Ez kisfokú bolygatásnak tekinthető. A déli kitettségű magterület hegyoldalon húzódó tölgyesében és bokorerdőiben a jégtörés és dőlés mértéke nagyobb, mivel a meredek oldalban a fák jelentős része tövestől kifordult. Ebben az állományrészben 2 mintavételt csináltunk, amelyből kitűnt, hogy a korábbi holtfa mennyiség is magasabb (40-50 m3/ha), ugyanakkor a jégtörés/dőlés következtében fekvő holtfa is több, mintegy 50 m3/ha nagyságrendű – így itt az összes fekvő holta megközelíti a 90-100 m3/ha mennyiséget. ... Horváth Ferenc
2014
Decemberben rendkívüli jégtörés történt, elsősorban a Börzsönyben és a Pilis- Visegrádi hg. magasabban fekvő erdőiben (lásd: Wikipedia). Ez jelentős mértékben érintette a Pilis-oldal ER állományát is, amelyről felmérés is készült. ... Horváth Ferenc
2009
Az erdőrezervátum magterületén nagyrészt homogén állomány-szerkezetű középkorú bükkösök és egykor túllegeltetett, túlhasznált, sarjaztatott zárt és nyílt molyhostölgyes, mész- és melegkedvelő tölgyesállományok találhatók. Az erdő még nem mutat látható dinamikát. A vadállományt a gazdálkodó az elmúlt években erőteljesen visszaszorította és szabályozza. A védőzóna bükkösében korábban lékvágásos kísérletet (1 famagasságnyi méretű lékekkel) állított be az ERTI; ezek egy részét utólag bekerítették a vad kizárása érdekében. Az elmúlt évek alapvető változása, hogy a gazdálkodó (Piliserdő Rt) a Pilis-tömb bükköseit szálalógazdálkodásra (szálalóvágásra ill. szálaló üzemmódra) kezdte átállítani, az állományokat foltosan, gyenge eréllyel és többszörös visszatéréssel "mikrolékekkel" sűrűn megnyitotta, ennek következtében foltokban, erőteljes és egészséges újulat nőtt fel a területen. Míg a magterületre továbbra is a felhagyott gazdasági erdő képe a jellemző, addig azon kívül, a természetes erdőszerkezetre jobban hasonlító, változatos (szálaló) erdőkép van kialakulóban. ... Horváth Ferenc
1999
"Nagyrészt homogén állomány-szerkezetű középkorú bükkösök és egykor túllegeltetett, túlhasznált, sarjaztatott, zárt és nyílt molyhostölgyes, mész- és melegkedvelő tölgyesállományok találhatók a területen. Az erdő még nem (vagy csak kis mértékben) mutat látható dinamikát. A vadállomány túlságosan magas. A bükkösökben csoportos szálalóvágásos kísérlet indult. A gazdálkodó (Piliserdő Rt) az egész Pilis-tömb bükköseit szálalógazdálkodásra tervezi átállítani." ... Horváth és Bölöni (2002) Az ER-ok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben
