Tátika Erdőrezervátum

ER-39 (HU)
magterület: 87.5 ha; védőzóna: 171.7 ha; összes terület: 259.2 ha
magterület hrsz és erdőrészlet: Zalaszántó 045/12-ből 42C; 045/13 (41A, 41B, 41NY); 045/14 (40A, 40B, 40NY); 045/15-ből 39A; 045/20-ból 50D, 50NY; 045/23-ból 45D, 45NY
védőzóna hrsz és erdőrészlet: Zalaszántó 045/2-ből 27E, 27F, 27G, 27H, 27NY; 045/3-ból 28C, 28D, 28E, 28NY; 045/9-ből 34A, 34B, 34C, 34D, 34E, 34NY, 34VF; 045/11-ből 43A, 43B, 43NY1, 43NY2, 43TI, 43ÚT; 045/12-ből 42A, 42B, 42D, 42NY; 045/15 (39B, 39NY); 045/20-ból 50A, 50B, 50C, 50ÚT;
Történet

2023 - ALAPFELMÉRÉS
A FAÁSZ, ÚJCS, ANÖV, TERM alapfelmérést a Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar munkatársai készítették el, amelyet geodéziai és távérzékelési (UAV) munkálatok, valamint a tájhasználat történetének értékelése egészíti ki. A főbb eredményeket egy kutatási jelentés foglalja össze ... Bidló és mtsai (2024): Kutatási jelentés a Tátika Erdőrezervátum felméréséről, 2024

A terület felszíne változatos, elegyes erdőkkel jellemezhető. Fő fafaj a bükk; keleti, délkeleti részén a cser, a délnyugati részen bükk, cser és kocsánytalan tölgy jellemző, jelentős méretekkel, jó egészségi állapotban. A középső területrészen megjelenik a magas kőris, virágos kőris is. Felnyíltabb részeken számos, több méteres bálványfa facsoport is megjelent. A nagyméretű bükkök esetében jellemző a koronatörés, nagy álló holtfák és csonkok. A meredek, oldalakban cserjék, sarjeredetű hársak és mogyorós hólyagfa fordul elő. Az előforduló fafajok száma magas: 21.

A mintavételi pontok száma: 185
A hektáronkénti törzsszám: meghaladja a 290 db/ha
A hektáronkénti körlapösszeg: átlagosan 25,2 m2/ha
A körlapszerinti elegyarány: bükk (38%), cser (20%), gyertyán (11%), maga kőris (10%), nagylevelű hárs (9%) ...

Az újulati és cserjeszintben a mezei juhar sűrűsége 777 db/ha, majd a bükk (456 db/ha), a magas kőris (314 db/ha) valamint a kislevelű hárs, a nagylevelű hárs és a hegyi szil (93, 84, 93 db/ha). A vadhatás a magasabb, gerincközeli részeken jelentős.

Az aljnövényzet 135 fajból áll, a mintavételi pontok átlagos fajszáma 12,2. Két védett faj fordul elő: a Cephalanthera longifolia és a Tamus communis. Leggyakoribb a borostyán (ill. kora tavasszal a medvehagyma, de ez nyárra visszahúzódik). 31 fa- és cserjfaj van jelen amelyek közül a mezei juhar, magas kőris és a bükk aránya a legnagyobb. Veszélyes elem a bálványfa, amely helyenként már a faállományszerkezetben is megjelenik.

A területen hat talajszelvény-vizsgálata és részletes termőhelytérképek készültek.

2020
"A Tátika ősbükkös elegyes állománya az alsó bazaltkúpon található, természetes állapotú őserdő, melynek koros fái 210-220 évesek." ... BfNPI (2020): Jelentés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igagzgatóság 2019. évi tevékenységéről

1999
"A jellemző állomány nagy kiterjedésű, plató helyzetű, változatos lombkoronaszintű, elegyes (azonban másodlagos - vagyis ültetett eredetű) bükkös, amely nagyrészt összeroppanási fázisban van. Gyors változások várhatók, a természetes erdődinamikai folyamatok vizsgálatára alkalmas." ... Horváth és Bölöni (2002) Az ER-ok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben

Válogatott publikációk
Összes publikáció
2023 Szamosvári, Erik, László Nagy Heino Konrad, Norbert Móricz, Lambert Weißenbacher, Anita Bálint, Anikó Neuvirthné Bilics, Marcelo van Loo (2023): Bilateral cooperation - Fostering the ability of native European beech and sessile oak forests in the border region against the impacts of climate change. RIO 9: e109816
2022 Kollár Tamás (2022): Bükk (Fagus sylvatica) állományok fatermési függvénye és táblája az ERTI tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények 12(1-2): 5-29.
2022 Saláta Dénes, Takács Mátyás, Hüll László, Pető Ákos (2022): Közönséges bükk (Fagus sylvatica L.) növekedésének vizsgálata évgyűrűk alapján a Pápavár déli lejtőjén (Bakony) - előtanulmány. Tájökológiai Lapok 20(2): 59-81.
2022 Szigeti Ferenc Albert (2022): 10 különleges és látogatható erdőrezervátum Magyarországon. Turistamagazin 2022. október 2., 76-85.
2018 Rozner György és Lőkkös Andor (2018): Adatok a Dunántúl közösségi jelentőségű bogarainak ismeretéhez I. Natura Somogyiensis 32: 165-182.
2018 Vandekerkhove, Kris, Margot Vanhellemont, Tomáš Vrška, Peter Meyer, Vath Tabaku, Arno Thomaes, Anja Leyman, Luc De Keersmaeker, Kris Verheyen (2018): Very large trees in a lowland old-growth beech (Fagus sylvatica L.) forest:
Density, size, growth and spatial patterns in comparison to reference sites in Europe. Forest Ecology and Management 417: 1-17.
2016 Führer Ernő, Edelényi Márton, Jagodics Anikó, Jereb László, Horváth László, Kern Zoltán, Móring Andrea, Szabados Ildikó, Pödör Zoltán (2016): Az időjárás hatása egy időskorú bükkös évenkénti körlap-növekedésére. Erdészettudományi Közlemények 6(1):61-78.
2012 Papp Viktor és Siller Irén (2012): A Ganoderma cupreolaccatum (syn. G. pfeifferi) taxonómiai helyzete és magyarországi elterjedése - The Hungarian distribution and taxonomic status of Ganoderma cupreolaccatum (syn. G. pfeifferi). Poszterszekció 1. Gombarendszertan és ökológia - Poster session 1, Fungal systematics and ecology. Mikológiai Közlemények - Clusiana 51(1): 76-78.
2010 Král, Kamil, Tomás Vrska, Libor Hort, Dusan Adam and Pavel Samonil (2010): Developmental phases in a temperate natural spruce-fir-beech forest: determination by supervised classification method. Eur J Forest Res 129: 339-351.
2007 Bartha D. és Gálhidy L. [szerk.] (2007): A magyarországi erdők természetessége. WWF füzetek 27., WWF Magyarország, Budapest
2002 Horváth F. és Bölöni J. [összeállította] (2002): Az erdőrezervátumok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben. In: Horváth és Borhidi [szerk.]: A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei, TermészetBÚVÁR Kiadó, Bp, 276-287.
2002 Kutasi Csaba, Sághy Zsolt (2002): A Bakony faunájára új és ritka bogárfajok (Coleoptera). A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 19-2000:69-78.