Tátika Erdőrezervátum

ER-39 (HU)
magterület: 87.5 ha; védőzóna: 171.7 ha; összes terület: 259.2 ha
magterület hrsz és erdőrészlet: Zalaszántó 045/12-ből 42C; 045/13 (41A, 41B, 41NY); 045/14 (40A, 40B, 40NY); 045/15-ből 39A; 045/20-ból 50D, 50NY; 045/23-ból 45D, 45NY
védőzóna hrsz és erdőrészlet: Zalaszántó 045/2-ből 27E, 27F, 27G, 27H, 27NY; 045/3-ból 28C, 28D, 28E, 28NY; 045/9-ből 34A, 34B, 34C, 34D, 34E, 34NY, 34VF; 045/11-ből 43A, 43B, 43NY1, 43NY2, 43TI, 43ÚT; 045/12-ből 42A, 42B, 42D, 42NY; 045/15 (39B, 39NY); 045/20-ból 50A, 50B, 50C, 50ÚT;
Tátika ER, felnyílt állomány a bazaltkúp peremén
Tátika, két fás lék borított felszínmodellek különbségeiből
Skarlátbogár lárva - Rozner & Lőkkös (2018)
Tátika ER UAV-ből készített borított felszínmodellje (BFM)
Tátika ER léktérkép két felszínmodell különbsége alapján
Tátika ER UAV borított felszínmodell részlet - jelentős méretű lékkel
Tátika ER kitűzött mintavételi pont, medvehagyma virágzáskor
Previous Next
Történet

2023 - ALAPFELMÉRÉS
A FAÁSZ, ÚJCS, ANÖV, TERM alapfelmérést a Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar munkatársai készítették el, amelyet geodéziai és távérzékelési (UAV) munkálatok, valamint a tájhasználat történetének értékelése egészíti ki. A főbb eredményeket egy kutatási jelentés foglalja össze ... Bidló és mtsai (2024): Kutatási jelentés a Tátika Erdőrezervátum felméréséről, 2024

A terület felszíne változatos, elegyes erdőkkel jellemezhető. Fő fafaj a bükk; keleti, délkeleti részén a cser, a délnyugati részen bükk, cser és kocsánytalan tölgy jellemző, jelentős méretekkel, jó egészségi állapotban. A középső területrészen megjelenik a magas kőris, virágos kőris is. Felnyíltabb részeken számos, több méteres bálványfa facsoport is megjelent. A nagyméretű bükkök esetében jellemző a koronatörés, nagy álló holtfák és csonkok. A meredek, oldalakban cserjék, sarjeredetű hársak és mogyorós hólyagfa fordul elő. Az előforduló fafajok száma magas: 21.

A mintavételi pontok száma: 185
A hektáronkénti törzsszám: meghaladja a 290 db/ha
A hektáronkénti körlapösszeg: átlagosan 25,2 m2/ha
A körlapszerinti elegyarány: bükk (38%), cser (20%), gyertyán (11%), maga kőris (10%), nagylevelű hárs (9%) ...

Az újulati és cserjeszintben a mezei juhar sűrűsége 777 db/ha, majd a bükk (456 db/ha), a magas kőris (314 db/ha) valamint a kislevelű hárs, a nagylevelű hárs és a hegyi szil (93, 84, 93 db/ha). A vadhatás a magasabb, gerincközeli részeken jelentős.

Az aljnövényzet 135 fajból áll, a mintavételi pontok átlagos fajszáma 12,2. Két védett faj fordul elő: a Cephalanthera longifolia és a Tamus communis. Leggyakoribb a borostyán (ill. kora tavasszal a medvehagyma, de ez nyárra visszahúzódik). 31 fa- és cserjfaj van jelen amelyek közül a mezei juhar, magas kőris és a bükk aránya a legnagyobb. Veszélyes elem a bálványfa, amely helyenként már a faállományszerkezetben is megjelenik.

A területen hat talajszelvény-vizsgálata és részletes termőhelytérképek készültek.

2020
"A Tátika ősbükkös elegyes állománya az alsó bazaltkúpon található, természetes állapotú őserdő, melynek koros fái 210-220 évesek." ... BfNPI (2020): Jelentés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igagzgatóság 2019. évi tevékenységéről

1999
"A jellemző állomány nagy kiterjedésű, plató helyzetű, változatos lombkoronaszintű, elegyes (azonban másodlagos - vagyis ültetett eredetű) bükkös, amely nagyrészt összeroppanási fázisban van. Gyors változások várhatók, a természetes erdődinamikai folyamatok vizsgálatára alkalmas." ... Horváth és Bölöni (2002) Az ER-ok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben

13 - 16. század
A Tátika - Felsővár története

Dunántúli-középhegység
Bakonyerdő Zrt.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Hosszú távú vizsgálatsorozat (HTV)
Válogatott publikációk
Összes publikáció
2023 Szamosvári, Erik, László Nagy Heino Konrad, Norbert Móricz, Lambert Weißenbacher, Anita Bálint, Anikó Neuvirthné Bilics, Marcelo van Loo (2023): Bilateral cooperation - Fostering the ability of native European beech and sessile oak forests in the border region against the impacts of climate change. RIO 9: e109816
2022 Kollár Tamás (2022): Bükk (Fagus sylvatica) állományok fatermési függvénye és táblája az ERTI tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények 12(1-2): 5-29.
2022 Saláta Dénes, Takács Mátyás, Hüll László, Pető Ákos (2022): Közönséges bükk (Fagus sylvatica L.) növekedésének vizsgálata évgyűrűk alapján a Pápavár déli lejtőjén (Bakony) - előtanulmány. Tájökológiai Lapok 20(2): 59-81.
2022 Szigeti Ferenc Albert (2022): 10 különleges és látogatható erdőrezervátum Magyarországon. Turistamagazin 2022. október 2., 76-85.
2018 Rozner György és Lőkkös Andor (2018): Adatok a Dunántúl közösségi jelentőségű bogarainak ismeretéhez I. Natura Somogyiensis 32: 165-182.
2018 Vandekerkhove, Kris, Margot Vanhellemont, Tomáš Vrška, Peter Meyer, Vath Tabaku, Arno Thomaes, Anja Leyman, Luc De Keersmaeker, Kris Verheyen (2018): Very large trees in a lowland old-growth beech (Fagus sylvatica L.) forest:
Density, size, growth and spatial patterns in comparison to reference sites in Europe. Forest Ecology and Management 417: 1-17.
2016 Führer Ernő, Edelényi Márton, Jagodics Anikó, Jereb László, Horváth László, Kern Zoltán, Móring Andrea, Szabados Ildikó, Pödör Zoltán (2016): Az időjárás hatása egy időskorú bükkös évenkénti körlap-növekedésére. Erdészettudományi Közlemények 6(1):61-78.
2012 Papp Viktor és Siller Irén (2012): A Ganoderma cupreolaccatum (syn. G. pfeifferi) taxonómiai helyzete és magyarországi elterjedése - The Hungarian distribution and taxonomic status of Ganoderma cupreolaccatum (syn. G. pfeifferi). Poszterszekció 1. Gombarendszertan és ökológia - Poster session 1, Fungal systematics and ecology. Mikológiai Közlemények - Clusiana 51(1): 76-78.
2010 Král, Kamil, Tomás Vrska, Libor Hort, Dusan Adam and Pavel Samonil (2010): Developmental phases in a temperate natural spruce-fir-beech forest: determination by supervised classification method. Eur J Forest Res 129: 339-351.
2007 Bartha D. és Gálhidy L. [szerk.] (2007): A magyarországi erdők természetessége. WWF füzetek 27., WWF Magyarország, Budapest
2002 Horváth F. és Bölöni J. [összeállította] (2002): Az erdőrezervátumok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben. In: Horváth és Borhidi [szerk.]: A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei, TermészetBÚVÁR Kiadó, Bp, 276-287.
2002 Kutasi Csaba, Sághy Zsolt (2002): A Bakony faunájára új és ritka bogárfajok (Coleoptera). A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 19-2000:69-78.
Válogatott kéziratok
Összes kézirat
2024 Bidló András, Király Géza, Bartha Dénes, Horváth Tamás (szerk.) (2024): Kutatási jelentés a Tátika erdőrezervátum (ER-39) felméréséről. Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, 86 old.
2001 Sághy Zs. és Tóth Sz. (2001): A Tátika-hegy rovarfaunisztikai felmérése
2000 Ódor P. (2000): Korhadó fán élő mohafajok ökológiai preferenciáinak vizsgálata erdőrezervátumokban. Természetvédelmi jelentés. Kézirat, Budapest
1998 Aszalós R. (1998): Tátika Erdőrezervátum (39) - Erdőrezervátumok 1998. évi szemlézése. Kézirat, Vácrátót
1994 FM Erdőrendezési Szolgálat (1994): Tátika (39) - Erdőrezervátum terület és faállomány adatok. Kézirat, Budapest
1990 Stubán Z. (1990): Őserdőregeneráció a Tátika-hegyen. Diplomaterv, Erdészeti és Faipari Egyetem, Növénytani Tsz., Sopron