védőzóna hrsz és erdőrészlet: Velem 0155-ből 21E, 21F; 0164/1 (21F); 0169-ből 22A, 22B; 0175-ből 22H; 0200 (21F); 0203-ból 17ÚT2; 0204-ből 11B, 11D, 17A, 17ÚT1; 0205 (11B; 0206 (11D); 0207 (18ÚT); 0213-ból 13A, 15B, 15NY, 19A, 19B, 19NY; 0215-ből 19ÚT1; 0231-ből 11A, 11B, 16A, ...
2022
Az alapállapot felmérést 2x2, lejtőirány mentén kitűzött mintavételi transzekt biztosítja (25 MVP). A fenyőelegyes bükkös völgytalpi részén vékonyabb, sűrűbb állomány található, míg a meredek oldalban zártabb, néhány méretes fával jellemezhető állomány van. A meredek oldalon erőteljes az erózió, a völgy alján nagyfokú a felhalmozódás. Széldöntött fák fennakadnak vagy nagyrészt lecsúsznak a lejtőn. Az álló holtfák többsége a vékonyabbak közül kerül ki.
2022 - FÖBB ALAPFELMÉRÉSI EREDMÉNYEK
A FAÁSZ, ÚJCS, ANÖV, TERM alapfelmérést a Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar munkatársai készítették el, amelyet geodéziai és távérzékelési (UAV és föld lézerszkennelés) munkálatok, valamint a tájhasználat történetének értékelése egészíti ki. A főbb eredményeket egy kutatási jelentés foglalja össze ... Bidló és mtsai (2023): Kutatási jelentés a Hosszú-völgy Erdőrezervátum felméréséről, 2022
| mintavételi pontok (ismétlések) száma | 25 (4 transz.) |
| átlagos lombkorona-záródás | 78% |
| nagyobb természetes lékek aránya | 40% |
| átlagos állománymagasság | 22,5 m |
| átlagos sűrűség (N) | 515 törzs/ha |
| átlagos körlapösszeg (G) | 41,3 m2/ha |
| törött törzscsonkok sűrűsége | 18,6 törzs/ha |
| álló holtfák és csonkok sűrűsége | 85,0 holtfa/ha |
Elegyarányok: bükk 77%. erdei fenyő 11%, magas kőris 3%, gyertyán 2%, vörösfenyő 2%, továbbá előfordul még kocsánytalan tölgy, hegyi juhar, korai juhar, cser, fekete fenyő, kislevelű hárs, lucfenyő és nyír.
Újulati és cserjeszint: a térbeli eloszlás egyenetlen; a ÚJCS szint egyedeinek döntő többsége 5 mélyfekvésű, nyíltabb mintavételi ponton (MVP) koncentrálódik. A sűrűség 4.388 összes hajtás/ha 9%-os csúcsrágottsággal. Uralkodó a bükk (4200 hatjás/ha), amelyen kívül magas kőris, mezei juhar, korai juhar, madárcseresznye és bodza fordult elő alacsony sűrűséggel (88, 50, 25, 13, 13 hajtás/ha).
Aljnövényzet: fajgazdagság 63; az átlagos fajszám: 6,9. Két védett faj a Neottia nidus-avis és a Dryopteris carthusiana, amelyek előfordulási valószínűsége és relatív gyakorisága nagyon alacsony. A bükk mindenhol előfordul (100% EVAL, 0,417 RGYAK), közepes előfordulású a szagos müge, gyertyán, kisvirágú nebácsvirág, korai juhar, csalán, ujjas sás, kocsánytalan tölgy, szeder, magas kőris, egyvirágú gyöngyperje és az erdei varázslófű (28-16% EVAL). Az elegyfafajok közül a gyertyán, kocsánytalan tölgy és erdei fenyő az újulati és cserjeszintben egyáltalán nem fordul elő.
Talaj, termőhely: mészfillit és fillit alapkőzeten, a legtöbb vizsgálati pontban nagyon meredek (45°), többnyire vékony (3-10 cm) humuszos szinttel, vályog fizikai talajon, jelentős mennyiségű kőzetdarabbal, legnagyobb kiterjedésben savanyú, nem podzolos barna erdőtalaj (18/25), sziklás-köves váztalaj (4/25) és lejtőhordalék talaj (3/25) található, (5 talajszelvény leírása és laborvizsgálata, valamint 25 talajfúrás alapján).
UAV ortofotó: a teljes magterületről 2,7 cm terepi felbontású, 723 felvételből összeállított ortofotó-mozaik készült a bükk lombtalan állapotában (2022. március 18-án).
1999
"Az erdőrezervátumban leginkább a Kőszegi-hegységre jellemző fenyőelegyes bükkösök találhatók, amelyek helyi viszonylatban átlagos állapotúak (nem túl öreg gazdasági erdő). A faállományszerkezet ennek megfelelően meglehetősen egyöntetű. A területen különleges élőhely: sziklai erdeifenyves is található." ... Horváth és Bölöni (2002) Az ER-ok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben
1996 óta
A fokozottan védett kis légykapó populációjának monitorozását Németh Csaba végzi a Kőszegi-hegységben.
