védőzóna hrsz és erdőrészlet: még nincs kihirdetve
2018
Egyre nagyobb kihívást jelent a termőhelyek szárazodása és az aszályosodás, valamint az inváziós fafajok előretörése. Ugyanakkor a kocsányos tölgy természetes felújulása megszakadt valamikor az 1900-as évek folyamán, amiben meghatározó szerepe lehetett az erdő fokozódó záródásának, a növekvő vadhatásnak és egy új, járványos lisztharmat betegség fellépésének. Lassan 80–100 éve, hogy alig nőttek fel újabb tölgygenerációk, helyettük magyar kőris, mezei juhar és mogyoró, kisebb mértékben pedig ezüst hárs és gyertyán nyernek teret. Ez párhuzamosan zajlik a szárazodással, amelyek az erdő fokozatos átalakulásához vezetnek a gyöngyvirágos tölgyes, pusztai tölgyes irányába, miközben a tölgy uralma lassan visszaszorul. ... Horváth és mtsai (2018): A Fényi-erdő, Égett kocka 2018-ban
2017/18 FŐBB ALAPFELMÉRÉSI EREDMÉNYEK
átlagos záródás | 81 % |
átlagos állomány-magasság | 31,5 m |
átlagos sűrűség (N) | 790 törzs/ha |
átlagos körlapösszeg (G) | 30,5 m2/ha |
átlagos élőfakészlet (V) | 439 m3/ha |
törött törzscsonkok sűrűsége | 27 csonk/ha |
álló holtfák és csonkok sűrűsége | 53 holtfa/ha |
fekvő holtfa mennyisége | 110 m3/ha |
Elegyarányok: kocsányos tölgy 54%, magyar kőris 14%, mezei juhar 11%, rezgő és szürke nyár 6%, ezüsthárs 2%, kislevelű hárs 2%. A tervezett magterület állományának fő jellemzőit 130 mintavétel alapján, az alapfelmérési eredményeket bemutató ER Füzetek 1 foglalta össze. ... Horváth és mtsai (2018): A Fényi-erdő, Égett kocka 2018-ban
1999
"Síkvidéki tölgy-kőris-szil ligeterdő gyöngyvirágos tölgyessel, helyenként mocsári-lápi vegetációkomplexumok beékelődésével. Természetközeli állapotban van, faállományszerkezete változatos, élővilága sokszínű és kiemelten értékes – természetvédelmi szempontból "szentély" területnek tekinthető. A vaddisznó-állomány jelentősen túlszaporodott (zavartalan vadcsapda)." ... Horváth és Bölöni (2002): Az ER-ok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben
1998
A Soproni Egyetem munkatársai (Bidló és Kovács) elkészítették a magterület termőhelytérképét. A talajszelvényekben két méter mélységben sem találtak talajvizet, amely valaha lényegesen magasabban állhatott.