Csörnyeberek Erdőrezervátum - MÉG NINCS KIHIRDETVE

ER-38 (HU)
magterület: 25.1 ha; védőzóna: 80.3 ha; összes terület: 105.4 ha
magterület hrsz és erdőrészlet: még nincs kihirdetve
védőzóna hrsz és erdőrészlet: még nincs kihirdetve
Történet

2022
"Az utóbbi 10-15 évben súlyos kőrispusztulás történt, sok elpusztult fa dőlt ki, itt erőteljes az aranyvessző inváziója, különösen az égeres mocsárerdőben. A magasabb részeken található keményfaliget sokkal zártabb. A fafajok újulatát főként szilek, magyar kőris és kislevelű hárs alkotja, közepesen rágottak. ... Horváth F. és mtsai (2023): A Csörnyeberek Erdőrezervátum országosan egységes alapfelmérése, 2022. Kutatási jelentés

2022 - FŐBB ALAPFELMÉRÉSI EREDMÉNYEK
A FAÁSZ, ÚJCS és ANÖV alapfelmérések elkészültek. A főbb eredményeket egy kutatási jelentés foglalja össze ... Horváth és mtsai (2023): A Csörnyeberek Erdőrezervátum országosan egységes alapfelmérése, 2022

mintavételi pontok (ismétlések) száma93
átlagos lombkorona-záródás67%
nagyobb természetes lékek aránya73%
átlagos állománymagasság31,9 m
átlagos sűrűség (N)452 törzs/ha
átlagos körlapösszeg (G)29,5 m2/ha
átlagos élőfakészlet (V - SZILV)403 m3/ha
álló holtfák és csonkok sűrűsége53 holtfa/ha
álló holtfák és csonkok körlapösszege3,6 m2/ha
mostanában kidőlt fák sűrűsége39 törzs/ha
mostanban kidőlt fák körlapösszege4,3 m2/ha
fekvő holtfa mennyisége159 m3/ha

Elegyarányok: mézgás éger 29%, kocsányos tölgy 21%, gyertyán 18%, magyar kőris 18%, kislevelű hárs 7%, vénic és mezei szil 6%, mezei juhar 1%, egyéb fafajok (NH, CS, AL, KT, TJ, CSNY) 1%. Cserjék összesen 1%. 

2000
"A Zalakomári madárrezervátum TT által 84 ha már védett, a védőzóna többi részére a TT bővítésre tervezett." ... BfNPI (2020): Jelentés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igagzgatóság 2019. évi tevékenységéről

1999
"A Belső-Somogyban fekvő rezervátum főként égerligetből, égeres mocsárerdőből és keményfaligetből áll. Többnyire régen kezelt, középkorú, vagy öreg állományok találhatók a magterületen és a védőzónában is. A terület többé-kevésbé természetes vízjárását korábban zsilippel szabályozott, de mostanában magára hagyott patak határozza meg." ... Horváth és Bölöni (2002): Az ER-ok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben

Válogatott térképek
Csörnyeberek Erdőrezervátum - MÉG NINCS KIHIRDETVE
NÉBIH EI - Google
2012
Csörnyeberek Erdőrezervátum - MÉG NINCS KIHIRDETVE
NÉBIH EI - Google
2012
Csörnyeberek Erdőrezervátum - MÉG NINCS KIHIRDETVE
FÖMI (Eurimage)
1998
Válogatott publikációk
Összes publikáció
2023 Horváth Ferenc, Papp Mónika, Szabó Gábor, Szász Bence, Szegleti Zsófia, Vig Ákos és Zimmermann Zita (2023): A Csörnyeberek Erdőrezervátum 2022-ben. ER Füzetek 7. HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Budapest, 16 old.
2023 Král, Přemysl, Jan Douda, Ferenc Horváth, Remigiusz Pielech, Michal Slezák (2023): Alder carrs in Central Europe - NERVE4 monitoring project. Faculty of Environmental Sciences, Czech University of Life Sciences Prague
2021 Mesterházy Attila (2021): Natura 2000 Fenntartási Terv - HUBF20050 Csörnyeberek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Radiola Bt., Celldömölk, 85 old.
2018 Boris Hrasovec, Milivoj Franjevic (2018): Natural Fraxinus angustifolia stands threatened by recent impacts of harmful biotic agents in connection with water related stress and other environmental factors - Croatian case studies. Conference presentation. KASZÓ-Life project, 29-30 May 2018, Kaszó
2018 Rozner György és Lőkkös Andor (2018): Adatok a Dunántúl közösségi jelentőségű bogarainak ismeretéhez I. Natura Somogyiensis 32: 165-182.
2013 Nagy László és Szabó Ilona (2013): A magas kőris hajtáspusztulását okozó gomba (Chalara fraxinea) járványdinamikai és patogenitási vizsgálata. Növényvédelem 49(9): 389-396.
2002 Horváth F. és Bölöni J. [összeállította] (2002): Az erdőrezervátumok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben. In: Horváth és Borhidi [szerk.]: A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei, TermészetBÚVÁR Kiadó, Bp, 276-287.
1997 Kassai László (1997): Visszaemlékezéseim a Nagykanizsai Olajipari Dolgozók Vadásztársaságának több, mint félévszázados múltjára (1945-97). Nagykanizsai Honismereti Füzetek 16., 80 old.
1996 Klepac, D. et al. (1996): Hrast lužnjak (Quercus robur L.) u Hrvatskoj [Pedunculate oak (Quercus robur L.) in Croatia. Vinkovci, Zagreb (angol részek kimásolva, beszkennelve)