A Szalafői Őserdő Erdőrezervátumban már évtizedek óta folynak különböző geodéziai munkálatok. Egy korábbi, 1981-es szakdolgozat keretében (BONCZÓ, 1981) a déli rész egyedszintű felmérése megtörtént. Ennek a munkának azonban a geodéziai háttere nem ismert, így ezzel jelen tanulmányban nem foglalkozunk, ugyanakkor az 1981. évi felmérés geoinformatikai feldolgozásáról a kötet egy másik tanulmányában lehet részletesebben olvasni (KIRÁLY, 2014). Részben a korábbi felmérés megléte miatt javasolta a terület újbóli felmérését Bartha Dénes két környezetmérnök-jelöltnek. Bóka Zoltán és Csernyi Róbert diplomamunkájának keretében (BÓKA – CSERNYI, 2005) kezdődtek meg azok a korszerű geodéziai munkálatok, amelyek a későbbi (valamint a korábbi) munkákat is megalapozták. Ezen munka keretében a magterület déli részét (13I erdőrészlet) mérték fel a hallgatók. Az ő munkájukat később az északi részen (13B erdőrészlet) Bors László erdőmérnök-jelölt diplomaterve (BORS, 2009) egészítette ki (lásd 6. ábra). Jelen tanulmányban áttekintést adunk az Őserdőben lezajlott különböző geodéziai felmérésekről, azok módszertanáról és eredményeiről.
