"A bükk – 2024-ben az „Év fája” – kiemelkedően értékes, őshonos fafajunk. Szerepe és megítélése hűen tükrözi a társadalmi megbecsülés és a gazdaság áramlatainak gyors változását az idők során. Az évszázadokon át lebecsült és többnyire sarjaztatott, megtűrt bükk a 20. századi technológiai fejlődés révén értékes és keresett fafajjá lett, ma már szinte kizárólag természetes úton, magról újítják fel. Napjainkban, a természetesség előtérbe kerülésével, az azt szolgáló üzemmódok leghálásabb fafajává vált.
Bár egykor hazai erdőségeink mintegy harmadát tette ki, mai területe – a trianoni elcsatolások következtében – mindössze 113 ezer
hektárra zsugorodott, erdeink alig hat százalékára. A klímaváltozás súlyos árnyékot vet rá: sajnos ma az egyik leginkább veszélyeztetett őshonos fafajunk. Nemcsak a bükk, hanem a hozzá kötődő fajgazdag és sok esetben egyedi életközösségei is veszélyben vannak.
A bükkösök vitalitásának megőrzéséhez szükséges sokrétű tudnivalókat csak egy monográfi a összegezheti a gyakran már feledésbe veszett elődök tudásától a legfrissebb kutatási eredményekig. E kötetben – amely kiemelten a hazánkban elért eredményekre és tapasztalatokra alapoz – igyekeztünk minden olyan ismeretanyagot feldolgozni és összegezni, ami a jelen és a jövő erdészeti gyakorlatában szerepet kaphat." - a szerkesztők.
Előszó
A bükkösök és az ErdőLab-projekt
1. A bükk bemutatása
1.1. A bükk (Fagus) nemzetség és fajai rövid ismertetése
1.2. A közönséges bükk (Fagus sylvatica) taxonómiája és biológiája
1.3. A bükk és a bükkösök ökológiai sajátosságai
1.4. A bükk genetikai változatossága, szaporodásbiológiája
1.5. A bükk kémiai sajátosságai
2. A bükk a Kárpát-medencében
2.1. A bükk posztglaciális elterjedéstörténete
2.2. A bükk és a bükkösök aktuális elterjedési területe
2.3. A bükk hazai előfordulása, erdészeti statisztikai adatai
2.4. Különleges bükk előfordulások Magyarországon
3. A bükkös ökoszisztéma és növényközösségei
3.1. A bükkösök termőhelyi viszonyai
3.2. Bükkös erdőtársulások, bükkös élőhelytípusok
4. A bükk és a bükkösök gombái, gombaközösségei
4.1. A bükkösök nagygombáinak funkcionális csoportjai
4.2. A bükkösök nagygombái mint indikátorok
4.3. A klímaváltozás hatása a bükkösökre és a fungájukra
5. A bükkösök állatvilága
5.1. A bükkösök gerinces állatai
5.2. A bükk és a bükkösök ízeltlábú faunája
5.3. A bükkösök csigái
6. A bükk helye a hazai erdőgazdálkodásban – régen és most
6.1. A bükk növekedési tulajdonságai, a bükkösök fatermése
6.2. A gazdálkodás hatása a bükkösökre
6.3. A bükkösök erdőművelési módszerei
6.4. Erdőhasználati módszerek és lehetőségek bükkösökben
6.5. A bükkgazdálkodás gyakorlati vonatkozásai
6.6. A bükkösök ökonómiai értékelése
6.7. A bükk faanyaga és annak felhasználása
7. A bükkösök erdővédelmi kérdései
7.1. Abiotikus kalamitások/bolygatások
7.2. Biotikus tényezők
7.3. Közvetlen antropogén károk bükkösökben
8. A bükkösök természetvédelmi és közjóléti szerepe, ökológiai szolgáltatásai
8.1. A hazai bükkösök természetességi állapota
8.2. Bükkös erdőrezervátumok Magyarországon
8.3. A hazai bükkösök természetessége és a természetvédelmi oltalom összefüggései
8.4. Az erdei biodiverzitás-megőrzés gyakorlati lehetőségei kezelt bükkösökben
8.5. A hazai bükkösök közjóléti, társadalmi és ökológiai szolgáltatási szerepe
8.6. Kultúrtörténeti vonatkozások
9. Bükkösök a változó klímában
9.1. Klimatikus változások kihívásai és a bükk
9.2. A bükk fenotípusos és genetikai alkalmazkodása a környezeti feltételekhez
9.3. A bükk klímaterének és vitalitásának előrevetítése a 21. századra
10. Zárszó
10.1. Mit tudhatunk?
10.2. Mit tehetünk?
10.3. Mit remélhetünk?
A kötet szerzői és lektorai
