védőzóna hrsz és erdőrészlet: még nincs kihirdetve
2023
A magterületen igen káros az illegális terep-motorozás; mindenhol az általuk kialakított és állandóan járt ösvények találhatók. Ezek közelében a mintapontokat jelölő karókat több helyen kihúzták ... Horváth Tamás megjegyzése a Bidló és mtsai (2023) jelentésben.
2022/23 - FÖBB ALAPFELMÉRÉSI EREDMÉNYEK
A FAÁSZ, ÚJCS, ANÖV, TERM alapfelmérést a Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar munkatársai készítették el, amelyet geodéziai és távérzékelési (UAV-felmérés) munkálatok, valamint a tájhasználat történetének értékelése egészíti ki. A főbb eredményeket egy kutatási jelentés foglalja össze ... Bidló és mtsai (2023): Kutatási jelentés a Tóth-árok (ER-40) erdőrezervátum felméréséről, 2023
| mintavételi pontok (ismétlések) száma | 223 |
| átlagos lombkorona-záródás | ??% |
| nagyobb természetes lékek aránya | ?% |
| átlagos állománymagasság | ?,? m |
| átlagos sűrűség (N) | ??? törzs/ha |
| átlagos körlapösszeg (G) | ??? m2/ha |
| törött törzscsonkok sűrűsége | ??? törzs/ha |
| álló holtfák és csonkok sűrűsége | ??? holtfa/ha |
| fekvő holtfa | 29 m3/ha |
Elegyarányok: dominál a bükk és cser, majd virágos kőris és molyhos tölgy a sorrend, továbbá előfordul még gyertyán, kocsánytalan tölgy, mezei juhar, nagylevelű hárs, barkóca, erdei fenyő, hegyi- és korai juhar, magas kőris, fekete fenyő, akác, kislevelű hárs, mezei szil és hegyi szil. Megj.: néhány FAÁSZ jellemző és az elegyarányok pontosabb számítása szükséges.
Újulati és cserjeszint: legnagyobb kiterjedésben bükkösök, majd cseresek vannak a területen; fényviszonyaiknak megfelelően ez a szint kevés/hiányzó, ill. a cseres élőhelyen tömeges megjelenésű (elsősorban virágos kőrissel); az ÚJCS szint egyedeinek döntő többsége virágos kőris (4.589 egyed/ha), második helyen a bükk (1.257 egyed/ha); további fajok a húsos som, mezei juhar, egybibés galagonya és gyertyán (274, 218, 182, 120 hajtás/ha). Ezen kívül kökény, kislevelű hárs, erdei fenyő, magas kőris, cser, nagylevelű hárs, korai juhar, hegyi juhar, madárcseresznye, barkóca, vadkörte, vadrózsa, erdei rózsa, rozsdás rózsa, molyhos tölgy, fagyal, sóskaborbolya, cseregalagonya, dió, bodza, bibircses kecskerágó, fehér nyár és mezei szil fordult még elő. A csúcsrágottság a legtöbb faj esetében 60-90% közötti.
Aljnövényzet: fajgazdagság 334 (kiemelkedően magas); az átlagos fajszám: 23,4. Tizenhét védett faj és 3 további orchidea faj fordult elő. A védett fajok közül számottevő előfordulási valószínűséggel (EVAL) és relatív gyakorisággal (RGYAK) volt jellemezhető a Primula vulgaris, a Daphne laureola, a Scutellaria columnae és egy Epipactis sp. Az inváziós fertőzöttség alacsony (Impatiens parviflora, Solidago gigantea, Ambrosia artemisiifolia, Robinia, Celtis). Leggyakoribb a virágos kőris (0,429) és a bükk (0,254). Megj.: a felmérés egy része 2023 tavaszán készült, ezért itt geofiton fajok is bekerültek a vizsgálatba.
Talaj, termőhely: a terület változatos kitettségű, erősen szabdalt és meredek; az alapkőzet elsősorban dolomit (helyenként löszlerakódással); leggyakoribb a kőzethatású talajok közé tartozó, sekély rendzina talaj, több helyen köves-sziklás váztalaj, egyes részeken barna erdőtalajok (6 talajszelvény leírása és laborvizsgálata, valamint 223 talajfúrás értékelése alapján).
UAV ortofotó: a teljes magterületről 2,7 cm terepi felbontású, 612 felvételből összeállított ortofotó-mozaik készült (2022. július 27-én).
1999
"Változatos, hegylábi helyzetű rezervátum, a magasabb részeken és a völgyekben kezelt, homogén bükkösökkel, a gerinceken ma már jobb szerkezetű nyílt és zárt tölgyesekkel, a sarjaztatott majd felhagyott hegylábi részeken (telepített) elegyetlen, egykorú cseresekkel és fenyvesekkel. A tájszerkezet igen változatos, a vadállomány jelentős." ... Horváth és Bölöni (2002) Az ER-ok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben
