védőzóna hrsz és erdőrészlet: nincsen formális védőzóna, valójában a Duna és az időközben kifejlődött további zátonyszigetek
2024
... az "évtized árvize" egyre nagyobb valószínűséggel az elmúlt 25 évben csak a negyedik legnagyobb árvíz lesz a 2002-es, 2006-os és a 2013-as után - Dunai Szigetek: Helyzetjelentés és képriport a 2024 szeptemberi "Boris árvíz"-ről
2023/2024
Élőhely-rekonstrukció kezdődött az Erebe-szigeteknél. A természetvédelmi projekt hármas célt tűzött ki: a biodiverzitás növelését, a vizes élőhelyek helyreállítását, valamint a helyi lakosság életminőségének javítását. - Dunai Szigetek Blog
2022 - ALAPFELMÉRÉS
A magterület egységes alapállapot felmérését a Soproni Egyetem EMK munkatársai készítették el (FAÁSZ, ÚJCS, ANÖV, TERM). A terület nagy részét a 20. század közepéig víz borította. Itt a Duna szabályozását 1896 után kezdték el, amikor egy kőszórást létesítettek a víz főmederbe terelése érdekében. Ennek hatására erős feltöltődés indult el a kőszórás védelmében. A szigetcsoport az 1942-es katonai térképen jelenik meg először kisebb zátonyszigetként, majd az 1955-ös térkép jelez beerdősült szigeteket. A Duna mind a mai napig rendszeresen elönti a magterületet. A puhafás ligeterdőt még hatalmas feketenyárak és fehérfüzek uralják, de az alsóbb szintekben az idegenhonos fafajok (zöld juhar, amerikai kőris, nyugati ostora és eperfa) a leggyakoribbak.
2022 - FÖBB ALAPFELMÉRÉSI EREDMÉNYEK
A FAÁSZ, ÚJCS, ANÖV, TERM alapfelmérést a Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar munkatársai készítették el, amelyet geodéziai és távérzékelési (UAV) munkálatok, valamint a tájhasználat történetének értékelése egészíti ki. A főbb eredményeket egy kutatási jelentés foglalja össze ... Bidló és mtsai (2023): Kutatási jelentés az Erebe-szigetek felméréséről, 2022
| mintavételi pontok (ismétlések) száma | 48 |
| átlagos lombkorona-záródás | 68% |
| nagyobb természetes lékek aránya | 56% |
| átlagos állománymagasság | 25,2 m |
| átlagos sűrűség (N) | 231 törzs/ha |
| átlagos körlapösszeg (G) | 35,7 m2/ha |
| törött törzscsonkok sűrűsége | 0,7 törzs/ha |
| álló holtfák és csonkok sűrűsége | 2,3 holtfa/ha |
Elegyarányok: a fák sűrűségét tekintve a zöldjuhar dominál (63%), de ezek nagy része alászorult fa; majd feketenyár és a fehérfűz következik (13%, 10%), amelyek egy része igen nagy méreteket ér el (akár a 1,5 m átmérőt is meghaladva); ezután vénicszil és magyar kőris (6%, 5%) fordul még elő számottevő mennyiségben.
Újulati és cserjeszint: a fa- ás cserjefajok sűrűsége átlagosan 306 hajtás/ha, 65 MVP felmérése alapján. A csúcsrágottság átlagosan 64%. Dominál a fekete bodza (237 hajtás/ha), a többi fajból lényegesen kevesebb található: zöldjuhar, amerikai kőris, eperfa (20, 15-15 hajtás/ha), mezei szil és vénic szil (12, 4 hajtás/ha), továbbá fehér nyár és nyugati ostorfa (2, 1 hajtás/ha).
Aljnövényzet: Fajgazdagság: 66. Az átlagos fajszám: 11,2 faj/MVP 65 MVP felmérése alapján. Összesen két védett faj került elő: a Dryopteris carthusiana és D. dilatata. Inváziós lágyszárúak az Impatiens parviflora, Aster lanceolatus agg., valamint az Impatiens glandulifera, Echinocystis lobata és a Solidago gigantea, valamint az inváziós fák magoncai és fiatal egyedei. Legnagyobb előfordulási valószínűségűek: a csalán (100%), a kisvirágú nebáncsvirág (83%), a ragadós galaj (80%), a zöldjuhar (78%), és a kereklevelű repkény (72%).
Talaj, termőhely: A terület kissé hullámos, amelybe több holtág és mellékág is medret vájt. Az alapkőzet folyóhordalék, vályog, homokos vályog fizikai féleségű dunai öntéstalaj (finom szemcséjű, meszes dunai üledék). Genetikai talajtípusok: nyers öntéstalaj (47/68) és humuszos öntéstalaj (21/68) - 4 talajszelvény leírása és laborvizsgálata, valamint 68 talajfúrás alapján. A szigetek és talajok kialakulása mintegy 70 éve kezdődhetett meg.
UAV ortofotó: a teljes magterületről 2,7 cm terepi felbontású, 874 felvételből összeállított ortofotó-mozaik készült, 2022. május 16-i felmérés alapján.
1999
"A szigetek folyó-meder felé eső részein és az újabb kialakulású zátonyokon, szigeteken spontán szukcessziós puhafás ligeterdők találhatók." ... Horváth és Bölöni (2002) Az ER-ok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben
