Tartalomjegyzék:
Bevezetés és célkitűzések
Irodalmi áttekintés
Anyag és módszer
A vizsgált területek
Tájtörténet
Vegetációtérképezés
Orthoptera felmérés
Eredmények
Az Ohat-erdő növényzeti változásai 1783-tól 2012-ig
Az Ohat-erdőben és szűk környezetében illetve a Tilos-erdőben előforduló egyenesszárnyú (Orthoptera) együttesek
Értékelés és következtetések
A növényzet tájhasználat-felhagyás miatt történt megváltozása
Orthoptera együttesek változása a tájhasználat-változás fényében
Összefoglaló
Köszönetnyilvánítás
Irodalomjegyzék
Függelék
Az Ohat-erdő az egyik utolsó jó állapotban fennmaradt sziki erdőssztyepp-tölgyes hazánkban, ezért hatalmas értéket képvisel. Emiatt már védetté nyilvánítása 1950-ben megtörtént. Az erdő tisztásairól részletes egyenesszárnyú (NAGY 1943, 1944b) és növényzeti (MÁTHÉ 1933, UDVARDY et al. 1947) felmérés készült az XX. század első felében, ami egyedülálló az alföldi erdők körében.
Az erdő 1980-as évekig kaszált és legeltetett tisztásait teljesen felhagyták, ezért növényzetük nagymértékben megváltozott. Az erdő vegetációjáról és Orthoptera faunájáról készült archív felmérések jól lokalizálhatók, így megismétlésük megbízható adatokkal szolgálhat az Ohat-erdő egyenesszárnyú együtteseinek hetven év alatt történt átalakulásához.
Konkrét célkitűzéseink a következők voltak:
1, Az Ohat-erdő tájtörténeti feltárása történeti térképek elemzésével, az erdőben folyt kutatások, illetve a helyi lakosok ismereteinek felhasználásával.
2, Aktuális élőhelytérkép és flóralista elkészítése.
3, Az egyenesszárnyú (Orthoptera) együttesek felmérése és az archív mintavételekkel való összehasonlítása (1942–2012).
4, Egy olyan referenciaerdő vizsgálata, ahol legelt erdőközeli szikes puszta és kezeletlen szikes tisztás is található (Újszentmargita, Tilos-erdő).
A munka kezdetén az alábbi hipotéziseket fogalmaztuk meg:
1, A terület egyenesszárnyúinak fajszáma és egyedszáma jelentősen csökkent, illetve az egyenesszárnyú együttesek erős szerkezeti átalakulása is kimutatható az 1942–47 között készült archív felvételekhez képest.
2, A felhagyás hatására az egyenesszárnyú együttesek alacsonygyepi fajainak aránya csökkent, míg a magas fűhöz alkalmazkodott fajoké nőtt.
3, A fentiekből következik, hogy az egyenesszárnyú együttesek megváltozásának okai elsősorban a tisztások használatának (kaszálás, legeltetés) felhagyásában keresendőek.
