2014 decemberében az extrém időjárási körülmények következtében Magyarország több hegyvidékén, így a Börzsönyben is jelentős mértékű jégkár következett be. A fák egy része kidőlt, más része derékba tört, teljes, vagy részleges koronavesztést szenvedett, illetve meghajlott. A hasonló események után ritkán marad kapacitás a terepi adatgyűjtésre, holott az okok feltárása érdekében minél több és pontosabb információra lenne szükség a dőlések, koronatörések pontos helyét, illetve mértékét illetően. Amennyiben ezekről térben explicit adatok állnak rendelkezésre, az alapul szolgálhat egyéb vizsgálatok számára, például, ha a jelenség kialakulásának körülményeit kívánjuk vizsgálni, ha az érintettség mértékének összefüggéseire vagyunk kíváncsiak, illetve a hasonló jövőbeli események bekövetkezésének és hatásainak kockázatát szeretnénk felmérni.
A fentiek alapján jelen vizsgálat célja a Börzsönyben a 2014. decemberi jégtörés által érintett területek minél pontosabb lehatárolása, illetve az érintettség mértékének meghatározása volt. Ehhez 2013-ból és 2015-ből származó 20, illetve 40 cm terepi felbontású CIR
légifelvételeket használtunk fel (üzemtervi adatokkal kiegészítve), melyeket objektum-alapú módszerekkel, eCognition szoftver segítségével elemeztünk. Az eredményt egy utólagos terepi felmérés adataival, és a légifotók vizuális elemzésével előállt kártérképpel is összevetettük. Az eredmények alapján a jelentősebb kárt szenvedett területek a módszerrel jól azonosíthatók, míg a részlegesen károsodott (pl. kisebb mértékű koronatörést szenvedett) részek lehatárolásának pontossága nehezen meghatározható, mivel a kapott különbségek részben a referencia előállításához használt módszerekből adódnak.
... ennyi az absztrakt : )
