"Elsődleges célom a Bükkhát Erdőrezervátum mikológiai felmérése. Ez a terület lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljuk az erdőművelés hogyan hat a kalapos gombák termőtestképződésére. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni a kutatás során:
1. Milyen rövid távú hatással lehetnek a kalapos gombák termőtesteinek megjelenésére a vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás során használt nevelővágások (a törzskiválasztó gyérítésektől az első bontóvágásokig)? Ennek kapcsán megvizsgálom, hogy a frissen gyérített és legalább öt éve nem bolygatott állományokban, hogyan alakulnak a funga jellemző paraméterei, illetve van-e azokra kedvező vagy kedvezőtlen hatása.
2. Van-e különbség az egyes erdőrészletekben a termőtestek alapján vizsgált funkcionális gombaközösségek összetételében, és az valóban a gyérítések hatásai miatt változott-e meg, esetlegesen csak az adott év időjárási sajátosságai miatt alakulnak másként?
3. Milyen állományszerkezeti, ökológiai jellemzők változása okozhatja a nevelővágások mikológiai hatásait?
4. A különböző faállománytípusokban azonos vagy netán eltérő hatása van-e ezeknek a beavatkozásoknak?"
Témavezetője: Dr. Siller Irén
A 3.5 Erdészeti leírás felsorolja az összes MT, VZ erdőrészletet fafajsorokkal és korral
2 (MT) - 2 (VZ), 500 m2-es mintaterületen összesen 11 alkalommal gyűjtött/dokumentált gombákat (táblázatok)
Az 5.1 fejezet táblázatában kigyűjtötte az erdőrészletekben alkalmazott kezeléseket (VZ)
"A Mecsekerdő Zrt. 2017-ig végzett tarvágásokat, főleg az akácos területeken, melyeket azóta kocsányos tölggyel újratelepítettek. 2017-től csak szálaló és egészségügyi gyérítés folyik a rezervátum védőzónájában."
A 6. fejezet táblázata foglalja össze a teljes fajlistát
