Zoltán László, Standovár Tibor (2017): A 2014-es jégtörés hatásainak elemzése a Börzsöny erdeiben. Poszterek kivonatai, XI. MTBK

Összefoglalás

"Az elmúlt évtizedek során Európa erdeit egyre nagyobb intenzitású természetes bolygatások érték. Számtalan korábbi kutatás már bizonyította, hogy a fafajokban gazdag, korban és szerkezetben heterogén állományok természetes bolygatásokkal szembeni ellenállóképessége jobb, mint a döntően gazdasági szempontok alapján kialakított homogén erdőké.
Munkánk során az elmúlt 50 év legnagyobb intenzitású és kiterjedésű jégtörésének hatásait vizsgáltuk a Börzsönyben. A vizsgált területek egy részén a jégtörés előtt is történt adatgyűjtés (azonos módszertan alapján), amelyek újrafelvételezése lehetővé tette a jégtörés hatásainak felmérését.
A mintegy 900 pont elemzése alapján megállapítható, hogy a jégtörés okozta lombkoronavesztés a nitrofil lágyszárúak tömeges felszaporodását, illetve az alacsony (<50 cm) újulat borításának növekedését váltotta ki. Ezen túl úgy tűnik, hogy ezek tömegességét befolyásolhatja, hogy a jégtörés után történt-e összetermelés, s ha igen milyen technikával. Az erdészeti gépek által okozott talajbolygatás jobban károsítja az újulatot, és nagyobb nitrofil borítást eredményez, mint a tradícionális közelítési technikák (lovas, kézi). Ahol a jégtörés során dőlés volt, ott növekedett a mikroélőhelyek (legnagyobb mértékben a gyökértányérok és vágástéri hulldék) száma a koronatörtött területekhez képest.
Az erdőgazdálkodásból több évtizede kivont Pogány-Rózsás Erdőrezervátum területén az erdők a gazdaságiakhoz képest valamivel kevésbé károsodtak: dőlés/koronatörés arányában, nitrofil lágyszárúak borításának és az újulat mennyiségének növekedésében.
A jégtörés háttérben állható okokat CART elemzésbe vont változók (kitettség, meredekség, magasság, fafajszám, elegyarányok stb.) fontosságával állapítottuk meg.
A vizsgálataink eredményeit összefoglalva azt lehet mondani, hogy összetételben és korban homogén, magas bükk elegyarányú, gazdasági művelés alatt álló területek a legérzékenyebbek a jégtörésekre."

Lelőhely
ER Archívum - digitális