A Magyar Flóraművek első kötete a Mátrahegység és környékének flórája. A feldolgozott terület magában foglalja nemcsak a magyar flóratartomány (Pannonicum) ősmátrai flóravidéke, a Magyar középhegység (matricum) szorosabb értelemben vett mátrai flórajárását (Agriense), de a szomszédos flórajárások, a Cserhát-Börzsöny területe (Neogradense) és a Bükkhegység (Borsodense) felé seő átmeneti területeket. A mátrai flórajárás határaiul tekinthetjük délen az Alföld szegélyét (mintegy a hatvan-kálkápolnai vasútvonalat), keleten a Tarna völgyét, északon a Rima völgyét, nyugaton a Zagyva völgyét, de ide vonjuk keleten a Tarna és Eger patakok közé eső dombvidéket, nyugatona Karancs csoportját. Bár már határozottan a Bükk flóravidékéhez tartozik az Egertől keletre eső Eged csoport s inkább a Bükkhöz sorolható növényföldrajzi alapon a Szarvaskő is,flórájukat mégis felöleli munkánk. Ennek főként történeti okai vannak, Eger és Szarvaskő flórájának kutatása - miként a Mátráé - elsősorban Vrabélyi nevéhez fűződik s Vrabélyi gyűjteményének revíziója adott módot az egri flóra képének tisztázására. Összefoglalva, munkánk a következő tájak flóráját öleli fel:
1. Mátra hegység szorosabb értelemben, a fővonulat a Zagyvától a Tarnáig, az Ágasvár, Galya, Kékes csoportok, a Keleti és Kis Mátrával.
2. Mátraalja: a dombvidék, mintegy a Jobbágyi-Gyöngyössolymos-Domoszló vonaltól délre, legkiemelkedőbb és legismertebb része a gyöngyösi Sárhegy.
3. Egervidék: a dombvidék a Tarna és Egerpatak között, Eger hegyei, Szarvaskő.
4. Tarnavidék, Hevesmegye északi határáig.
5. Medves-Karancs: Salgótarján vidéke, mintegy Nógrádmegye salgótarjáni járásának területe.