MTA Doktori Értekezés
Bartha Dénes: A magyarországi erdők természetességének vizsgálata
Sopron, 2005
MTA Doktori Értekezés
Bartha Dénes: A magyarországi erdők természetességének vizsgálata
Sopron, 2005
Tartalom
1. Bevezetés
2. Célkitűzések
3. Elméleti alapok és megfontolások
3.1. Az erdőtakaró változása és átalakulása - történeti ökológiai elemzés
3.1.1. Az erdőtakaróra gyakorolt fokozódó antropogén hatások rekonstrukciója
3.1.2. Az erdők átalakítása és állapota
3.1.3. A rendszeres (tervszerű) erdőgazdálkodás hatása az erdők állapotára
3.2. Az erdőtermészetesség vizsgálatok elméleti alapjai
3.2.1. A természetesség fogalma
3.2.2. Az eredetiség fogalma
3.2.3. A természetesség és az eredetiség összevetése
3.2.4. Az eredetiség és a természetesség alkalmazása az értékelésekben
3.2.5. Biodiverzitás és természetesség
3.2.6. A természetes erdő fogalma
3.2.7. A természetes erdő jellemzői
3.2.8. A természetesség vizsgálata
3.2.9. A természetesség vizsgálatánál alkalmazható viszonyítási alapok
3.2.9.1. Tájállapotok
3.2.9.2. Vegetációállapotok
3.2.9.3. A PTV-konstruálás problematikus aszpektusai
3.2.9.4. A különböző vegetációállapotok és a különböző vizsgálati időpontok vegetációállapotainak összevetése
3.2.9.5. Az aktuális és a potenciális természetes vegetáció határhelyzeteinek elemzése
3.2.9.6. Lehetséges viszonyítási alapok a természetesség megállapításához
3.2.9.7. A potenciális természetes erdőtársulás (PTE) megalkotása
3.2.10. A természetesség meghatározásának dinamikus viszonyítási alapjai: erdődinamikai jelenségek, erdőciklusok
3.2.11. A természetesség mérése és a természetesség-műviség értelmezési tartományának skálázása
3.2.12. A természetesség meghatározásának értékelő módszerei
3.2.12.1. Értékelés a fajok viselkedése (texturális jellemzők) alapján
3.2.12.2. Értékelés a hemeróbia alapján
3.2.12.3. Az erdők természetességének eddigi kutatása
3.3. A természetesség kritériumai
3.4. A természetesség indikátorai
3.4.1. Kompozícionális jellemzők
3.4.2. Strukturális jellemzők
3.4.3. Termőhelyi jellemzők
3.4.4. Holtfa jellemzők
3.4.5. Vadhatás jellemzők
4. A mintaterületek kijelölése, terepi felvételezés
5. Az adatok feldolgozása és értékelése
5.1. Az adatok feldolgozásának elvi alapja: a Delphi-módszer
5.2. A terepi adatok feldolgozása
5.3. A magyarországi erdőállományok természetességi állapotának meghatározásánál figyelembe vett szempontok
6. Eredmények és értékelésük
6.1. A magyarországi erdők természetessége országos átlagadatok alapján
6.1.1. A mintaterületek állományainak természetessége, a mintavétel reprezentativitása
6.1.2. A magyarországi erdőállományok átlagos természetessége és természetességük szélső értékei
6.1.3. A természetes fafajú, a termőhelyidegen fafajú és az idegenhonos fafajú állományok természetessége
6.2. A magyarországi erdők természetessége területi bontásban
6.2.1. Az erdőgazdasági tájcsoportok erdeinek természetessége
6.2.2. Az erdőgazdasági tájcsoportok természetes fafajú állományainak természetessége
6.2.3. Az erdőgazdasági tájak idegenhonos fafajú állományainak természetessége
6.2.4. Az erdőgazdasági tájak erdeinek természetessége
6.3. A magyarországi erdők természetessége üzemtervi jellemzők alapján
6.3.1. A tengerszint feletti magasság és az erdőtermészetesség kapcsolata
6.3.2. A domborzati formák és az erdőtermészetesség kapcsolata
6.3.3. Az ártéri fekvés és az erdőtermészetesség kapcsolata
6.3.4. A lejtésviszonyok és az erdőtermészetesség kapcsolata
6.3.5. A kitettség és az erdőtermészetesség kapcsolata
6.3.6. A klímakategóriák és az erdőtermészetesség kapcsolata
6.3.7. A hidrológiai viszonyok és az erdőtermészetesség kapcsolata
6.3.8. A talajviszonyok és az erdőtermészetesség kapcsolata
6.3.9. A termőréteg mélysége és az erdőtermészetesség kapcsolata
6.3.10. A faállományok eredete és az erdőtermészetesség kapcsolata
6.3.11. Az állományok fatermési osztálya és az erdőtermészetessség kapcsolata
6.3.12. A tulajdonforma és az erdőtermészetesség kapcsolata
6.3.13. Az állományok elsődleges rendeltetése és az erdőtermészetesség kapcsolata
6.4. A magyarországi erdők természetessége potenciális természetes erdőtársulás-csoportonként és kultúrerdő-típusonként
6.4.1. A potenciális természetes erdőtársulás-csoportok természetessége
6.4.2. A kultúrerdő-típusok természetessége
6.4.3. A pusztavágások és az erdőfelújítások természetessége
6.4.4. Az erdőtermészetesség értékelése gazdálkodási típusonként
6.5. A magyarországi erdők természetessége kritériumcsoportonként és kritériumonként
6.5.1. A magyarországi erdők természetessége kritériumcsoportonként
6.5.2. A magyarországi erdők természetessége kritériumonként
6.5.3. A kritériumok, kritériumcsoportok és az erdőállományok természetességének kapcsolata
6.6. A magyarországi erdők természetességének elemzése néhány kiválasztott indikátor alapján
6.7. Az állományok területnagysága, a fejlődési fázisok és a kezelési típusok hatása az erdőtermészetesség alakulására
6.7.1. Az állományok területnagysága és az erdőtermészetesség kapcsolata
6.7.2. Az állományok fejlődési fázisa és az erdőtermészetesség kapcsolata
6.7.3. Az erdőkezelési típusok (bontási módok) és az erdőtermészetesség kapcsolata
6.8. Az elegyesség, a korszerkezet, a szintezettség és a záródás hatása a kritériumok és az erdőállomány természetességére
6.8.1. Az elegyesség hatása a kritériumok és az erdőállomány természetességére
6.8.2. A korszerkezet hatása a kritériumok és az erdőállomány természetességére
6.8.3. A szintezettség hatása a kritériumok és az erdőállomány természetességére
6.8.4. A záródás hatása a kritériumok és az erdőállomány természetességére
6.8.5. Az elegyesség, korszerkezet és szintezettség együttes hatásának vizsgálata a kritériumok és az erdőállomány természetességére
6.9. Erdőtermészetességi típusok
7. Következtetések és javaslatok
7.1. Természetesség és erdőfenntartás
7.1.1. Az erdők természetvédelmi szempontú megítélésének egyéb szempontjai
7.1.2. A természetvédelmi prioritások és koncepciók érvényesülése erdők esetén
7.2. A természetesség koncepciójának alkalmazása a gyakorlatban
7.3. Mennyire természetközeliek jelenlegi erdőgazdálkodási módszereink?
7.4. A magyarországi erdők természetességének növelése: realitások, elvárások és ajánlások
7.5. Természetesség és a változó környezet
Köszönetnyilvánítás
Irodalom
Mellékletek
M1. táblázat - A Kárpátok és a Kárpát-medence őserdeivel foglalkozó irodalom (Forrás: Bartha-Oroszi, 2002, 2004)
M2. táblázat - A természetesség-leromlottság fokozatai különböző szerzőknél I.
M3. táblázat - Frank et al. (1988) He-(hemeróbia-) mutatója
M4. táblázat - Kárpáti et al. (1968) Bt-(bolygatás-), Tt- (taposás) mutatói
M5. táblázat - Simon-féle (1988) természetvédelmi értékek
M6. táblázat - Borhidi-féle (1991, 1993, 1995) szociális magatartás típusok és természetességi értékük
M7. táblázat - Németh-féle (é.n.) kódolás a vörös listához
M8. táblázat - Seregélyes-S. Csomós (1995) természetvédelmi értékkategóriái botanikai értékek alapján
M9. táblázat - Az ökoszisztémára gyakorolt emberi hatások (hemeróbia) fokozatai (Sukopp, 1972)
M10. táblázat - A Grabherr-féle (1996) hemeróbia-értékelés módosított szempontjai (Frank-Bartha, 1997)
M11. táblázat - A természetességi értékelés Grabherr-féle (1996) módosított dendogramja (Frank-Bartha, 1997)
M12. táblázat - A természetesség mértéke az erdő szukcessziós lépcsői szerint (Agócs, 2002, ex litt.)
M13. táblázat - Az osztrák hemeróbia-projekt értékelő szempontjai (Grabherr et al., 1998)
M14. táblázat - Az osztrák hemeróbia-projekt értékelő dendogramja (Grabherr et al., 1998) (A számok a súlyértékeket mutatják.)
M15. táblázat - A baden-württembergi erdei élőhelytérképezés természetességi fokozatai és kritériumai (Schirmer, 1999)
M16. táblázat - A bradenburgi erdőtermészetesség-értékelés fokozatai és kritériumai (Steinmeyer, 2003)
M17. táblázat - A Center for International Forestry Research (CIFOR) (1999) kritériumai és indikátorai
M18. táblázat - Magyarország erdőtársulásai és erdőtársulás-csoportjai (Forrás: Bartha, 2001; Borhidi, 2003)
M19. táblázat - Az országos jellemzők (kék) és a mintavételi jellemzők (lila) eloszlásának összevetése I.
M20. táblázat - A különböző potenciális erdőtársulás-csoportok kritériumainak természetességi értékei
M21. táblázat - A potenciális természetes erdőtársulás-csoportok kritériumainak természetességi értékei
M22. táblázat - A kritériumok természetességi értéke alapján végzett hierarchikus osztályozás (nem standardizált, euklidészi távolság) dendrogramjai: a. összetételi jellemzők, b. szerkezeti jellemzők, c. funkcionális jellemzők
M23. táblázat - A kultúrerdő típusok kritériumainak természetességi értékei
M24. táblázat - Különböző gazdálkodási típusok kritériumainak természetessége
M25. táblázat - Az állományalkotó fafaj alapján képzett csoportok kritériumainak természetességi értékei
M26a-c. ábra - Az elegyetlen állományok (a.), az elegyes állományok (1. típus) (b.) és az elegyes állományok (2. típus) (c.) kritériumainak természetessége
M27a-c. ábra - Az egykorú állományok (a.), a többkorú állományok (1. típus) (b.) és a többkorú állományok (2. típus) (c.) kritériumainak természetessége
M28a-c. ábra - Az egyszintes állományok (a.), a többszintes állományok (1. típus) (b.) és a többszintes állományok (2. típus) (c.) kritériumainak természetessége
M29a-b. ábra - A homogén záródású állományok (1. típus) (a.) és (2. típus) (b.) kritériumainak természetessége
M30. ábra - A heterogén záródású állományok (1. típus) (a.), (2. típus) (b.) és (3. típus) (c.) kritériumainak természetessége
M31. ábra - Az elegyetlen, egykorú, egyszintes faállományú erdőrészletek kritériumainak természetessége
M32. ábra - Az elegyes, többkorú, többszintes faállományú erdőrészletek kritériumainak természetessége
M33. táblázat - Az indikátorok korrelációs koefficiense és szignifikanciája kritériumaik és az erdőállomány természetességi értékével
M34. táblázat - Az erdőtermészetességi típusok fontosabb jellemzői (a számértékek csoportátlagokat jelentenek)
M35. táblázat - Az integratív és szegregatív fejlesztési célok tipizálása különböző természetvédelmi prioritások és a beavatkozások intenzitása alapján (Zerbe, 1998 nyomán módosítva és kiegészítve)
M36a-f. táblázat - A természetesség értékelése védettség, erdőformák, használati módok szerint
Függelék
1. Projektleírás
2. Felvételi jegyzőkönyv
3. A felvételi jegyzőkönyvek kitöltési útmutatója
4. A kultúrerdők kijelölésének és felvételezésének szempontjai
5. A felvételi jegyzőkönyvek adatainak ellenőrzése
6. Értékszámok rendelése a terepi adatokhoz (a természetességi változókhoz) - 1. szint
7. A változók súlyozása és a változócsoportok számítása - 2. szint
8. Az erdőrészletek természetességi mutatójának számítása - 3. szint
9. A 2. szintben számított természetességi mutatók elméleti minimum és maximum értékei
10. A 3. szint súlyértékei
Melléklet: A digitális anyag CD-n
Címszavazva - GE
