A szakdolgozatomban a tűz hatásait vizsgáltam a Bugaci Nagyerdőben: légifelvételek, képosztályozási módszerek és terepi szemrevételezés segítségével.
Dolgozatom első részében bemutattam a mintaterületet és a 2012-ben történt tűzesetet. A szakirodalmi áttekintésben foglalkoztam még a távérzékeléssel és légifelvételezéssel.
Elvégeztem a területen lévő vegetáció felmérését, meghatároztam az invazív fajokat és ezek mértékét. Az adatok felvételét a terepen a Trimble Juno SB típusú kézi PDA-val végeztem el. A rögzített adatokat az ArcMap 9.3 segítségével szerkesztettem és készítettem belőlük térképeket. A felmérésben az AgiSoft-ban elkészült légifelvétel és a terepbejárás segített. Az erdőben pusztító tűz határát terepi szemrevételezéssel mértem fel. A tűz pusztította területeken leégett fák mennyiségét képosztályozási módszerek segítségével kaptam meg.
A terepbejárás, valamint a képosztályozási módszerek eredménye alapján a terület több mint fele leégett. A légifelvételeken és a terepi mérés során is megfigyelhető az, hogy a legnagyobb mértékben a fenyves és a borókás területek károsodtak. A fehérnyár vegetatív sarjtelepeinek köszönhetően képes a felújulásra. A vegetáció vertikális tagolódását vizsgálva tapasztalataim alapján a gyepszint már 2 év elteltével regenerálódott, ellentétben a lombkoronaszinttel. Az egyes vegetációtípusok elhelyezkedését vizsgálva megfigyeltem, hogy a Bugaci Nagyerdő szélein erdeifenyvesek és akácosok húzódnak, valószínűleg védő- pufferzónaként. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy a terület több mint háromnegyed részén jelen vannak invazív fajok valamilyen mértékben. A legtöbb problémát okozó özönnövény a vizsgálatok alapján a fehér akác, ez majdnem a terület felén megtalálható. Ezen kívül a gyepszintben jelentős veszélyfaktor a selyemkóró, különösen annak fényében, hogy az elpusztult növényállomány eltávolítása és az újratelepítések a terület bolygatásával járnak.
