Gajdácsi Anna, Vadász Csaba (2017): A kocsányos tölgy természetes, megmaradó-túlélő újulatának vizsgálata a kunadacsi Nagyerdőben. Poszterek kivonatai, XI. MTBK

"A kocsányos tölgy (KST) az euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek domináns fafaja. A különböző antropogén hatások miatt napjainkra az erdőssztyepp tölgyesek hazánk egyik legveszélyeztetettebb élőhely-típusává váltak. Fennmaradásuk elképzelhetetlen a KST természetes, megmaradó-túlélő újulata nélkül, ezért kulcsfontosságú az annak napjainkban is helyet adó állományok vizsgálata.
Kutatásunkat a kunadacsi Nagyerdő északi, 300 ha-os tömbjében végeztük. A KST egyedek különböző térléptékeken megfigyelhető denzitás-viszonyaira, apparens koreloszlására, anyafától való távolságára vonatkozó geostatisztikai elemzéseket ArcGIS környezetben végeztük. A denzitás értékeket a KST jelenlétével jellemezhető cellákra kalkuláltuk.
A vizsgálat során 1076, természetes újulatból származó, 1,3 m-es magasságot elért KST egyedet észleltünk. Csökkenő térléptékekben vizsgálva a vizsgált egyedek denzitása exponenciális növekedést mutatott, amely a természetes, megmaradó-túlélő újulatból származó egyedek egyenlőtlen, aggregált térbeli eloszlására vezethető vissza. A denzitás átlagos, illetve maximum értéke 7,90 illetve 61,22 egyed/ha volt a legkisebb térléptéken. A mellmagassági átmérőből generált apparens koreloszlás kiegyenlített volt.
Az anyafától való távolság nem bizonyult befolyásoló tényezőnek, amely az akár több száz métert lefedő zoochor propagációnak tulajdonítható. A termőhelytípus-változat sem befolyásolta a lokális denzitás-viszonyokat, amely alapján feltételezzük, hogy a helyi állomány adaptálódott az erdők fejlődése szempontjából kevésbé kedvezőnek tekinthető homoki termőhelyekhez és az erdőssztyepp klímához. A természetes, megmaradó-túlélő újulatból származó KST egyedek meghatározó része záródáshiányos állományokban, erdőszegélyekben, cserjés tisztásokon, nyiladékokban fordult elő, így feltételezhető, hogy az újulat túlélését elsősorban a vegetációszerkezet befolyásolta.
Meglátásunk szerint a KST természetes újulatára alapozható erdőgazdálkodási/erdőkezelési tevékenység, azonban ehhez az erdőrészlet szintjénél jelentősen kisebb térléptékben kell az ilyen tevékenységeket tervezni és kivitelezni (észlelni és megóvni az életképes újulatot)."