A Baláta-tó a Dél-Dunántúlon fekszik a Balatontól légvonalban mintegy 50 km-nyire délre, gazdag növény- és állatvilággal rendelkező természetvédelmi terület. A tó vizét teljes egészében a légköri csapadékból nyeri. A tó vízszintingadozásai, kiszáradása és vízzel való újratöltődése, valamint az egyes különböző klímatípusú évek csapadékjárása között szoros összefüggések mutathatók ki. A Baláta-tó 1948 — 50 között bekövetkezett kiszáradása előtt hét éven keresztül száraz, szubmediterrán évek követték egymást, az átlagosnál közel 100 mm-rel kevesebb csapadékkal, s ez a hiány teljes egészében augusztus—szeptember hónapra esett. Ennek a hét éven át megismétlődő aszálynak az eredménye volt — minden valószínűség szerint — a tó csaknem tökéletes kiszáradása.
Somogyszob meteorológiai adatból készült Walter-féle diagrammok értékelése alapján.
