Történeti források és kutatástörténeti áttekintés - földtan, éghajlattan, növényzet - geomorfológia - radiokarban vizsgálat - üledékföldtani vizsgálat - makrobotanika - pollenanalitika - jégkor, késő holocén, vaskor, császárkor, népvándorlás kor, Árpádkor és középkor, törökkor és az újkor környezetállapotának értékelése
A legerőteljesebb hatással a lápra a XIII . századi felmelegedés volt, ezt bizonyítja az ekkor kialakult tőzegégés is, de valószínű, hogy ebben is erőteljes szerepet játszhatott a lápot övező erdőterületek irtása, és az ennek nyomán lejátszódó mikroklíma romlás. A láp hosszú távú védelmét nem oldhatjuk meg a környező erdőterületek védelme nélkül. Borhidi Attila éghajlati kutatásai rámutattak a száraz-mediterrán és a kontinentális éghajlati hatások szerepére a tó kiszáradásában az 1940-es években, amikor is a lápot környező erdőkben igen jelentős háborús rablógazdálkodás folyt. Így a páratartalom megtartásában alapvető szerepet játszó, lápot övező erdőterületeket is megbontották és ennek nyomán a láp kiszáradása is felgyorsult.
