Katona, K, M Kiss, N Bleier, J Székely, M Nyeste, V Kovács, A Terhes, Á Fodor, T Olajos, E Rasztovits, L Szemethy (2013) Ungulate browsing shapes climate change impacts on forest biodiversity in Hungary. Biodiversity and Conservation 22(5):1167–1180

A klímaváltozás hatással lehet olyan erdők összetételére, melyekben a kevésbé szárazságtűrő fajok dominálnak. Hazánkban az olyan fafajok, mint például az európai bükk (Fagus sylvatica) vagy egyes tölgyfajok (Quercus spp.) helyébe a száraz időjárást jobban toleráló, ámbár nem őshonos fajok, többek között a fehér akác (Robinia pseudoacacia) is léphetnek a változó klíma miatt. Azt feltételezik, hogy a klímaváltozás mellett a fajkompozícióban történő változások oka a vad szelektív legelésében is keresendő, ezért magyar kutatók vizsgálatot kezdeményeztek arra, hogy az állatok mely fafajokat részesíthetik előnyben. A vizsgálatot 2003 és 2005 között végezték öt magyar helyszínen, mely során az aljnövényzet fajösszetételéről, valamint a legelési hatásokról gyűjtöttek adatokat. A vizsgálatokból kiderült, hogy a nem őshonos, de a helyi körülményeket jobban preferáló fehér akác kedveltebb volt a vad számára a szárazságra sokkal érzékenyebb, őshonos bükk és tölgyfajokkal szemben. Ugyanakkor a gazdaságilag kevésbé fontos fajok, mint például a bodza (Sambucus spp.), a szeder (Rubus spp.) és a veresgyűrű som (Cornus sanguinea) voltak a legkedveltebbek az összes célfaj közül. Az eredmények utalnak arra, hogy a biodiverzitás megőrzése (például egy több fajból álló aljnövényzeti szint kialakítása és/vagy fenntartása) mennyire fontos lehet a kevésbé szárazságtűrő fajok védelme érdekében, hiszen így csökkenthető lenne az esetlegesen felmerülő negatív vadhatás ezeken a fajokon (habár a fehér akác előnyben részesítése lelassíthatja a faj behatolását az eredeti erdei élőhelyekre). Azonban számításba kell venni a növényevők által létrehozott nyomást – és hogy milyen fajokat preferálnak - ahhoz, hogy a klímaváltozás mellett multifunkcionális erdőket lehessen fenntartani.