Pilis-oldal fekvő holtfa felmérés a 2014 decemberi jégtörés mértékének vizsgálatára

EK összefoglalás
A VZ-ban szálalnak, erős az újulatl. A 2014 decemberi ónos eső helyenként jelentős mértékű bolygatást okozott. A MT északi részén kis mértékű jégtörés történt, a délies állományokban jelentősebb törések és dőlések keletkeztek.
Tulajdonviszonyok, területhasználat

Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében álló állami erdőterület.

Erdőállomány, erdőgazdálkodás

A Pilisi Parkerdő Zrt. a Pilis-tömb bükköseiben fokozatosan szálaló gazdálkodásra állt át. Ennek keretében döntően szálaló, ill. átalakító üzemmódban kezelik az erdőrezervátum védőzónáját és a tömb (korábban vágásos) bükköseit. Az északi magterület még az előző zárt vágásos erdőképet mutatja - újulat alig van. A déli kitettségű magterület rész tölgyesei a sziklás, sekély és gyenge termőhely miatt alacsony produkciójúak és ligetesebbek, cserjésebbek - itt régóta nem folyik erdőgazdálkodás - ezek véderdők.

Vadállomány, vadgazdálkodás

A vadlétszámot alacsony, ill. megfelelő szinten tartják, biztosítva a természetes és egészséges újulat felverődését és fejlődését a lékekben. A déli oldal hagyományosan vadbúvó és pihenő hely, ahonnan az állatok rendszeresen átváltanak a hegy platójára, ill. másik oldalára. A szálalt állományokban a lékek újulata bőséges táplálékot nyújt, amíg nem növekszik fel fiatalossá.

Környezeti hatások

2014 december első napjaiban az ónos eső következtében helyenként jelentős mértékű bolygatás (jégtörés és/vagy fadőlés) történt a Pilis magasabb részein. A magterületen az északi részben kis mértékű és egyenletes ág- és koronatöréseket (kb. 20 m3/ha mértékben) okozott, míg a déli kitettségű állományokban jelentősebb fokú jégtörések és dőlések történtek (kb. 50 m3/ha mértékben).

Kutatások, projektek

Az MTA ÖK 2014-ben ERDŐ+h+á+l+ó-t létesített az északi magterületen és felmérte a faállomány-szerkezetet; az újulati és cserjeszintet, valamint az aljnövényzetet. A védőzónában látható felfestések alapján valószínűsíthetők más kutatások is.