Ádám L., Marosi S., Szilárd J. (szerk.): A Dunántúli-középhegység, A); Természeti adottságok és erőforrások; Budapest

Tartalom:
Előszó (Pécsi Márton)
Bevezetés. A Dunántúli-középhegység főbb táji jellemzői (Marosi Sándor)
1. A táj kutatástörténeti megismerése
1.1 A földtani és geomorfológiai kutatások történeti áttekintése (Ság László)
1.1.1 A földtani megismerés és térképezés története
1.1.2 Tektonikai kutatások
1.1.3 A fiatal képződmények és a felszínfejlődés kutatása (Ság László, Juhász Ágoston, Ringer Árpád)
1.1.4 Összefoglaló jellegű kézikönyvek
1.1.5 Az ásványi jellegű nyersanyagok és erőforrások kutatástörténete
1.2 Egyéb geoszférák kutatástörténeti vázlata
1.2.1 Éghajlati kutatások (Ádám László)
1.2.2 A vizek tanulmányozása (Somogyi Sándor)
1.2.3 Növényföldrajzi vizsgálatok (Fekete Gábor)
1.2.4 Talajkutatási előzmények (Rajkai Kálmán)
2. Földtani alapok (összeállította: Ság László)
2.1 Földtani áttekintás-szerkezeti helyzet
2.2 A hegység földtani képződményei
2.2.1 Paleozoikum (Ság László, Majoros György)
2.2.2 Mezozoikum (Ság László, Szabó Imre)
2.2.3 Kainozoikum (paleogén, neogén, antropogén vagy negyedidőszak)(Ság László, Pécsi Márton)
2.3 A hegység földtani feljődésmenete és szerkezete
2.3.1 A hegységet alkotó képződmények kialakulásának története és szerkezei felépítése (Ság László)
2.3.2 Domborzatfejlődés és a geomorfológiai szintek korrelációja (Pécsi Márton)
3. Domborzat
3.1 Az alakrajzi és a szerkezeti-morfológiai domborzat kapcsolata
3.2 A paleozóos képződmények (alaphegység) felszíni maradványai
3.3 Mezozóos tönkös sasbércek
3.3.1 Az üledékgyűjtő időszaka
3.3.2 A trópusi tönkösödés időszaka
3.3.3 A trópusi tönkfelszín feldarabolódásának kezdete
3.3.4 A mezozóos tönkfelszín részleges betemetődése
3.3.5 Az árkos-sasbérces vonulat kiformálódása
3.3.6 Mezozóos sasbérctípusok
3.4 Bazalt rétegvulkánok és tanúhegyek
3.5 Dombsági típusok és kialakulásuk
3.5.1 A hegységelőtérhez csatlakozó dombságok
3.5.2 A hegységközi medencedobságok
3.6 A domborzat jellegzetesebb exogén formái
3.6.1 Az abráziós szintek
3.6.2 Hegylábfelszínek, hegylábi hordalékkúpok
3.6.3 Völgyek és völgymedencék
3.6.4 Teraszok és édesvízi mészkőszintek
3.7 A jégkorszaki krioplanációs-deráziós folyamatok felszínalakító hatása
3.7.1 Fagyaprózódás, fagyemelés hatására képződött formák és üledékek
3.7.2 Szoliflukciós lejtőformálódás
3.7.3 A fagyott talaj lemosása, deluviális lejtőüledékek
3.7.4 Krioplanációs formák és képződésük
3.8 A lejtők formázódása a negyedidőszaki kiemelkedés és az alternatíve működő külső erők hatására
3.8.1 A deráziós völgyek szerepe a lejtők formázásában
3.8.2 Deráziós folyamatok és lejtőüledékek
3.8.3 Az utolsó glaciális kori lejtőfejlődés és a jelenkori talajpusztulás üteme
3.9 Karszformák és karsztjelenségek (Leél-Őssy Sándor)
3.9.1 Őskarszt-maradványok
3.9.2 Barlangok
3.9.3 Egyéb karsztjelenségek
3.9.4 A karsztjelenségek értékelése
4. Ásványi nyersanyagok
4.1 Energiahordozók
4.1.1 Barnakőszén
4.1.2 Szénhidrogének előfordulási lehetőségei
4.1.3 Sugárzóanyagok
4.2 Ércek
4.2.1 Mangánérc
4.2.2 Alumíniumérc (Bauxit)
4.2.3 Színesfémek ércei
4.3 Nemfémes ásványi nyersanyagok
4.3.1 Ipari ásványok
4.3.2 Talajjavító ásványi nyersanyagok
4.3.3 Építőanyag-ipari alap- és adalékanyagok
4.3.4 Építő- és díszítőkövek
4.4 A táj ásványi nyersanyagainak összefoglaló értékelése
5. Éghajlat (Péczely György)
5.1 A hő- és vízháztartási tényezők kapcsolata
5.2 Napsugárzás, napfénytan, felhőzet
5.3 A levegő hőmérséklete
5.4 A felszín közeli légáramlás
5.5 Csapadék
5.6 Éghajlati típusok
5.7 A levegő szennyezettsége (Kertész Magdolna, Cziczó Tibor, Várkonyi Tibor)
6. Vizek (Somogyi Sándor)
6.1 Általános jellemzés
6.2 Vízháztartás
6.3 felszíni vízfolyások
6.4 Állóvizek
6.5 Talajvizek
6.6 Rétegvizek és karsztvizek
6.7 Vízgazdálkodás
7. Természetes növénytakaró (Jakucs Pál, Fekete Gábor)
7.1 Általános florisztikai-növényföldrajzi jellemzés
7.2 Klímazonális növénytársulások
7.2.1 Bükkösök (melitti-Fagetum)
7.2.2 Gyertyános-tölgyesek (főleg Querco petreae-Carpinetum)
7.2.3 Cseres-tölgyesek (Quercetum petreae-cerris)
7.2.4 Mészkedvelő karszttölgyes (Orno-Quercetum)
7.3 Azonális (intrazonális) társulások
7.3.1 Elsődlegesen a víztől függő társulások
7.3.2 Elsődlegesen az alapkőzettől függő társulások
7.3.3 Elsődlegesen a mikroklímától, ill. a domborzattól függő társulások
8. talajok (Góczán László)
8.1 A talajképző tényezők talajalakító kölcsönhatásai
8.1.1 Az éghajlat befolyása a talajképződésre
8.1.2 A növényzet befolyása a talajképződésre
8.1.3 A talajképző kőzet befolyása a talajképződésre
8.1.4 A domborzat hatása a talajképződésre
8.1.5 A vízhálózat befolyása a talajképződésre
8.1.6 Az agrotechnika befolyása a talajképződésre
8.2 A talajképző tényezők kölcsönhatásai a talajtakaró területi szerkezetére
8.3 A Dunántúli-középhegység genetikai talajtérképe
8.4 A Dunántúli-középhegység talajkörzetei
8.5 A talajpusztulás állapota a Dunántúli-középhegységben
8.6 A Dunántúli-középhegység termőföldjének értékelése
8.6.1 A termőhely-értékelés elve és metodikája az új földértékelési rendszerben
8.6.2 A termőhely értékelése pontszám rendszerben
8.6.3 A Dunántúli-középhegység talajainak értékelése talajértékszámokkal
8.6.4 Mezőgazdasági termőhely-értékelés a Dunántúli-középhegység É-i részén
Irodalom
Az irodalomban használt rövidítések jegyzéke
1. Földtan, geomorfológia, ásványi nyersanyagok (összeáll.: Ság László)
2. Éghajlat (Összeáll.: Ádám László)
3. Vízföldrajz, hidrológia, hidrogeológia (Összeáll.: Somogyi Sándor)
4. Növényföldrajz (Összeáll.: Fekete Gábor)
5. Talajföldrajz (Összeáll.: Rajkai Kálmán)
Névmutató (Összeáll.: Szilárd Jenő)
Helynév- és tárgymutató (Összeáll.: Szilárd Jenő)
Táblázatok jegyzéke
Ábrák jegyzéke