A szerkesztők előszava:
A fagazdaságtan mint ágazati gazdaságtudomány, az objektív gazdasági törvények működését és megnyilvánulási formáját atnulmányozza az erdőgazdálkodás, a faipar és a fakereskedelem területén. A fagazdaság és az utóbbi évek vertikális integrációjának eredménye, így ökonómiai alapjainnak összefoglalásakor jórészben új utakat kellett feltárni. Az erdőgazdaságnak és a faiparnak volt ugyan már hazai gazdaságtani irodalma, de összefoglaló munka még nem jelent meg.
Összefoglaló kézikönyv megjelentetését régtől fogva sürgette a gyakorlat, az oktatás és a kutatás is. Kezdeményezés volt is, egyetemi jegyzet formájában az ötvenes évek közepén, de ennek továbbfejlesztése elmaradt.
Később munkaközösség is alakult az üzemi gyakorlat, az oktatás, a kutatás és a felső irányító szervek szakembereiből, akik ismételt viták eredményeként először kialakították egy erdészeti gazdaságtani, majd később fagazdaságtani kézikönyv körvonalát.
Időközben a gazdaságirányítás továbbfejlesztése számos részterületen alapvető változásokat okozott. Ezért szükségesnek látszott, hogy megvárjuk néhány év tapasztalatait. Ez késleltette a kézikönyv megjelenését.
A szerzői munkaközösséget a kézikönyv megírásakor az a törekvés vezette, hogy azt minél szélesebb körben felhasználhassa az oktatás, valamint a szervezett és az öntevékeny továbbképzés. A fagazdaság gyakorlati szakembereinek jó része vidéken él, nehezen tud még az alapvető fontosságú szakkönyvekhez is hozzájutni, amelyek eligazíthatnák a mindennapi gyakorlati tevékenység ágazati gazdaságtani kérdéseiben. Ebből következően igyekeztünk alapismereteket is beépíteni a fagazdasági fejlődés fő összefüggéseiről kialakított képbe.Célunik elsősorban az egységes szemlélet megalapozása volt.
A könyvet két kötetesnek tervezzük: az olvasó az első kötetet tartja a kezében. Ez a világhelyzetet és a hazai fagazdaság makroökonómiáját igyekszik elsősorban áttekinteni. A hamarosan következő második kötet a vállalatgazdálkodás problémáit tárgyalja majd, és rövid összefoglalást ad a korszerű matematikai módszerek alkalmazási lehetőségeiről is.
Mindkét kötet kollektív munka eredménye, magán viselve annak minden előnyét és fogyatékosságát. Mi szerkesztők nehéz feladat előtt álltunk, amikor az egyes szerzőtársak munkarészeit igyekeztünk úgy összehangolni, hogy egységes szemlélet alakuljon ki, eleget tegyünk a fontosság és arányosság kívánalmainak, és kiküszöböljük az átfedéseket. Tudjuk, hogy ez nem minden esetben sikerült.
A könyv megírásakor elsőrendűen a hazai fagazdasági gyakorlatot tartottuk szem ellőtt, de igyekeztünk tájékoztatást adni a külföldön, elsősorban a baráti szocialista országokban elért eredményekről is. Egyes esetekben feldolgoztuk a hazai agrár- és ipargazdaságtan eredményeit is mint a továbbfejlődési irányokat. Törekedtünk mondanivalónkat a meglehetősen szétszórtan található - sokszor nem is publikált - főleg hazai statisztikai adatokkal alátámasztani, hogy ezzel is megalapozottabbá tegyük munkánkat.
Szerencsére ma már vannak, és bizonyára egytre többen lesznek, akik a hazai fagazdaság ökonómiai problémáival behatóan foglalkoznak. Tapasztalataink rendszeres tanulmányozása, általánosítása az elmélet és a gyakorlat számára egyaránt nélkülözhetetlen. reméljük, hogy ez az állandó munka meghozza majd a gyümölcsét, és első szerény kezdeményezésünket hamarosan újabbak követik, amelyek már nem viselik magukon a gyermekbetegségek velejáróit.
