Hegyi I (1978): A népi erdőkiélés történeti formái (Az Északkeleti-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben), Budapest

Tartalom:
Bevezetés
- Tagányi Károly és az "erdészeti ethnographia"
- Az erdészeti etnográfia kezdete
- Jelen dolgozat tárgya és jelentősége
I. A táj
- Bakonycsernye községhatárának földrajzi elhelyezkedése a tájban
- Éghajlat, talaj
- Növényzet
II. Település
- A vidék benépesülése a történelem előtti és a történelmi korban
- Magyar középkor: a bakonyi erdőispánság szervezete
- Csernye, Dolosd, Tinnye az 1488-i rovásadó összeírásban
- Török hódoltság kora
- Csernye a palotai uradalom keretében a gr. Zichy család tulajdonába kerül
- Az elpusztult várbirtok újratelepítése
- A népesség: magyar, német, szlovák,
- A telepítés jogi és településképi differenciáltsága
- A csernyeiek Szálló levele
- A jobbágyi kötelezettségek és jogok újrafogalmazásai
III. Erdőbirtoklási és -használati jog
- Urbáriális faizás, makkoltatás
- A község úrbéres erdejének elkülönítése 1845-ben
- A gazdaközönség erdeje
- Az erdőhasználat adminisztratív szervei és működésük
- Erdőgondozás
- Az erdőhasználat jogi formái; jogosok, jog nélküliek
- Parcella-osztás
IV. Fakitermelés
- Favágás és fahordás úrdolgában
- Fuvarozás bérmunkában a jobbágyrendszer keretei között
- A fakitermelés formái: ritkítás; szálalás; tarvágás, vagy irtás; és szárazfaszedés
- Pagonyosztás; Favágó társulások; Tűzgyújtás; Hakkolás, döntés; Választékok; Ölezés
- Részesedés; Bérezés; Szerszámok
- Munkaidő, étkezés, higiénia
- Fuvarozás bérmunkában a kapitalista rendszer viszonyai között: a közelítés
- Hordás kocsival; Hordás szánnal; A ló patkolása, sarkalása; Lóetetés
V. Fafeldolgozás
- Önellátó szerszámkészítés az uradalmi gazdálkodásban
- Talpfafaragás; dongafaragás
- Lókúti és bakonybéli favillakészítők a palotai uradalomban; bányafa
- Házi famunka, munkába nevelődés, faismeret
VI. Vesszőfonás és szalmakötés
- Gúzs; Fűzvesszőszedés- és szaporítás
- Vesszővéka, méhkas, szakajtó
- A vesszőfonás és zsúpkötés szerszámai; Árusítás
VII. Szénégetés, kőfejtés, mészégetés
- A szénégetés múltbeli jelentősége, helynévi emlékei
- A boksa helyének megválasztása és előkészítése
- A boksa összerakása, begyújtás, égés
- Szénminőség, osztályozás
- Bérezés, munkaszervezet; Szállás; Eszközkészlet; A szmolárok; Hamuzsír
- A mészégetés jelentősége; Kőfejtés; Mészkemencék típusai; A mészkemence berakása, égetés
- Bérlők általi kemencehasználat Dudaron; Krétaszedés
VIII. Erdei állattartás
- Előtanulmányok a Bakony erdei állattartásának témaköréből
- A legelőbázis; A sertéstartás, a tájfajták; legelő, őrzés; Szarvasmarhatartás; Lótartás; Igázás, jármozás
- Juhászat; Pásztorok; Bilyogok; Állatnevek, állatszínek; A céhes juhászat emlékei; Ruházat, viselet
IX. Vadászat, vadfogás
- Jog; Vadászbérlet; A vadállomány; A vadászat eszközei és módjai; Pataki halászat; Rákászás; A vad "elküldése"
X. Zsákmányolás, gyűjtögetés
- A gyűjtögetés általában; jelentősége
- Gyümölcsök; Magfélék; Levelek; Cserző- és ragasztóanyagok; Virágok; Szárak; Facsemeték; Gyökerek; Gombák; Szénafüvek; Fanedvek; Bogarak, éticsiga; Méhészkedés
- A gyűjtögetés társadalmi vonatkozásai