Horváth R. (2002): A Kelemér-Serényfalva Erdőrezervátum araneológiai felmérése

Összefoglalás

Kelemér–Serényfalva Erdőrezervátum, kezelt lomboserdők, NBmR, Araneae

Megjegyzések

A kutatás a NBmR program keretében vizsgálta az erdőrezervátum pókfaunáját. A munka alapjául szolgáló anyag talajcsapdázás útján, az erdőrezervátum védőzónájából, az ott elhelyezkedő kezelt lomboserdőkből került begyűjtésre. A védőzóna lucfenyvesében és gyertyános-kocsánytalan tölgyesében 2002.04.18.-2002.06.26. és 2002.08.18.-2002.10.31. között 10-10 etilén-glikollal feltöltött talajcsapda működött; a csapdába esett egyedeket kéthetente emelték ki. A vizsgálati anyag meghatározást kifejletlen egyedéknél genusz, vagy alcsalád szintig történt.

A talajcsapdás gyűjtések eredményeként összesen 32 faj, 6 genusz és 1 alcsalád szintig meghatározható pók 422 egyede került elő (gyertyános-tölgyes: 23 faj és 5 genusz 296 egyede, lucfenyves: 17 faj, 3 genusz és 1 alcsalád 126 egyede). Mindkét területen főként a nyári időszakban sikerült viszonylag sok fajt begyűjteni, ami a fenológiai és szaporodási sajátságoknak tudható be.

A kutatási anyag megadja a csapdákból előkerült taxonok listáját, s közli a beazonosított fajok rövid ökológiai jellemzését, illetve összefoglaló táblázatban részletezi a gyűjtött fajok jegyzékét (családok szerinti bontásban, élőhelyenként, egyedszámokkal).

A két vizsgált élőhelytípus közül a gyertyános-tölgyes volt a fajgazdagabb és innen került elő a több példány is. A speciálisan tölgyesekhez kötődő fajok közül kiemelhető a Atypus affinis, Dysdera, erythrina, Trochosa terricola, Coelotes inermis, Philodromus dispar, Xysticus cristatus, Xysticus lanio jelenléte. A lucfenyves állományból kevesebb faj került el, s a talált fajok egyike sem kötődik kifejezetten a fenyvesekhez (ami a földrajzi helyzet miatt érthető is). A mintákba került ugyanakkor néhány lombhullató és tűlevelű erdőkben egyaránt gyakori taxon (Pachygnatha listeri, Pardosa alacris, Histopona torpida), illetve kifejezetten tölgyesekhez kötődő fajok (Coelotes inermis, Xysticus lanio, Cybaeus angustiorum) is (közülük az utóbbi – bár a tölgyesekre jellemző – a tölgyes mintákból nem vált ismertté).

Összességében megállapítható, hogy mindkét élőhelytípus – vélhetően a homogén állományszerkezet miatt – elég fajszegénynek bizonyult, a két legfontosabb talajlakó családból (farkaspókok/Lycosidae, kövipókok/Gnaphosidae) csak 2-2 faj került elő.

Lelőhely
KvVM Természetvédelmi Hivatal