Kelemér - Serényfalva Erdőrezervátum
1998-1999 (1999.06.17-21.)
Czájlik Péter (VITvK), 1940-2014 (+)
"Az ER egész területe jól őrzi a Putnoki-dombság kistáj természetes felújítással, mesterséges pótlásokkal kialakított kocsánytalan tölgyeseket. Az egész tájra jellemző erdőtípusok megtalálhatók. Valószínűleg erdőtörténeti okokra visszavezethetően a gerinceken és a tetőkön az erdők cseres-tölgyeshez hasonló képet mutatnak, valójában a korábbi erdőhasználatok következtében bekövetkezett talajeróziónak, valamint a cser nem kívánatos szaporodásának köszönhető ez a mai állapot, főleg jellegzetes hordaléktalajok eróziója kapcsán. Csupán néhány erdőrészletben található így is cser dominancia, a gyertyán és a kocsánytalan tölgy mindenütt jól újul. A regenerálódás valóságos menetét azonban csak 10-20 évi pihentetés után lehet biztosan látni.
Annak ellenére, hogy az egész magterületen gyakorlatilag 1988 és 1993 között nevelővágások történtek, aprítéktermeléssel egybekötve, a közelítést nagy gépekkel végezték, ezért az előző szemlézéskor (1992-93-ban) az aljnövényzet és a talaj sok helyen erősen bolygatott volt. A kijelölés után is végzett az erdészet nevelővágásokat a magterületen, ennek hatására akkor jelentős gyomosodás mutatkozott. Mára a magterület nagyon szépen regenerálódott és ennek alapján annak pozitív iránya jósolható." (Czájlik 1999)
"A korábban kijelölt magterület területe elegendő. A pufferzóna/magterület területaránya és elhelyezkedése megfelelő. A rezervátum -hosszú távon- jelentős zavarás nélkül fenntartható." (Czájlik 1999)
Vizsgálható jelenségek:
"-Gyertyános-tölgyesek természetes regenerálódása. Mi történik az erdőállományban az emberi beavatkozás megszűnte után?
-A mesterséges pótlásként bevitt fenyőcsoportok további sorsa az idősebb állományokban.
-A Putnoki-dombság kocsánytalan tölgyeseinek összehasonlító biodiverzitás-vizsgálata az emberi beavatkozások nélküli erdőrészek, ill. a természetközeli gazdálkodásban lévő erdőrészek között.
- A kocsánytalan tölgy és a cser viszonyának alakulása az erodáltabb területeken az emberi beavatkozás megszűnte után.
Ennek ajánlott módszere 10 évenkénti a magterületen 50x50 m-es hálózatban, a védőzónában 100x100 m-es hálózatban végzendő bővített relaszkópos felvétel. 20 év eseménykövetés után a terület biztosan alkalmas lenne monitorozásra.
Közben indokolt lenne a terület florisztikai és faunisztikai feltárása, mivel a térség ezen szempontból igen kevéssé feltárt.
- A szárazabb déli kitettségű területeken a hordaléktalajok sorsának további alakulásának vizsgálata a fahasználatok megszűnte után.
A terület kiválóan alkalmas kísérlet/kontroll vizsgálatra, mivel korban és termőhelyben közel azonos erdők találhatók a magterületen és a védőzónában egyaránt. Gondos területbejárással mód van minden magterületen található erdőrésznek több eltérő állapotú, de hasonló termőhelyű kontroll erdőrész kijelölésére.
Egyéb megjegyzés: az ER területe igen alkalmas az erdészeti célú hálózati vizsgálatokra is, mert a kistáj jellemző állományait foglalja magában és jól őrzi egyidejűleg a természetes körülmények és az emberi beavatkozás eredményeit." (Czájlik 1999)
