Fehér-sziklák Erdőrezervátum (második) országos felmérése, 1998-1999

ER-44 (HU)
Fehér-sziklák Erdőrezervátum
1998-1999 (nincs pontos időpont)
Bölöni János (MTA ÖK)
EK összefoglalás
"A faállomány-szerkezet meglehetősen homogén, az állományok döntő többsége a (0) és az (1) faállomány-szerkezet típusba tartozik, (2) típusba sorolható alig van.
Az egykori emberi hatás kifejezetten erőteljes volt..." (Bölöni 1998)
Tulajdonviszonyok, területhasználat

"...felhagyott egykori szőlők, legelők, bányák." (Bölöni 1998)

Erdőállomány, erdőgazdálkodás

"A faállomány-szerkezet meglehetősen homogén, az állományok döntő többsége a (0) és az (1) faállomány-szerkezet típusba tartozik, (2) típusba sorolható alig van.
Az egykori emberi hatás kifejezetten erőteljes volt, ennek nyomai még ma is jól felismerhetőek: erősen átalakított (homogenizált) faállomány-szerkezet, részben megváltoztatott elegyarányok, rengeteg sarjeredet, telepített feketefenyvesek..." (Bölöni 1998)

Természetvédelmi kezelés

"A korábban kijelölt magterület területe elegendő. A pufferzóna/magterület területaránya és elhelyezkedése megfelelő. A rezervátum -hosszú távon- jelentős zavarás nélkül fenntartható.
A rezervátumhoz csatolandó - elsősorban védelmi célzattal a Sümeg 101A erdőrészlet." (Bölöni 1998)

Kutatások, projektek

"Agyonsarjaztatott és ezáltal kiligetesedett, elegyarányában jelentősen megváltozott egykori bükkösök és elegyes üde lomberdők (± = "gyertyános-tölgyes") dinamikájának vizsgálata a drasztikus és gyakori emberi hatások megszűntével.
Felhagyott kőbányák beerdősülése és ezen erdők további fejlődése.
Szubmediterrán-szubatlanti hatás alatt álló, igen elegyes és sok fafajú (virágos kőristől bükkig), a gyepszintben hasonló kettősséget mutató, sekély, meredek termőhelyen álló, egykor intenzíven használt (sarjaztatott) állományok dinamikájának vizsgálata a gyakori és erőteljes emberi hatások megszűntét követően (mindhárom kérdés bizonyos szempontból rendkívül érdekes, de az erdőrezervátum kutatásoknak minden bizonnyal nem tartoznak elsődleges céljai közé.
A pufferzóna/magterület kezelés/kontroll típusú kísérletek beállítására alkalmas: elsősorban sarj eredetű bükkösökre és bükkelegyes erdőkre, egykor erőteljesen sarjaztatott egyéb erdőtípusokra." (Bölöni 1998)