Fényi-erdő Erdőrezervátum (második) országos felmérése, 1998-1999

"A célorientált kutatásra javasolt erdőrezervátum domináns társulása a síkvidéki kőris-szil ligeterdő. Mellette gyöngyvirágos tölgyes állományok, mélyebb fekvésű helyeken kisebb mocsári és lápi vegetációkomplexumok. Fiatal gazdasági erdők (tájidegen fafajokkal) a terület Ny-i peremén, a magterülettel közvetlenül nem érintkezve találhatóak, ezek rezervátumhoz tartozása nem indokolt a pufferzónában sem, mivel gyomforrást jelentenek.
A magterület domináns társulása is a tölgy-kőris-szil ligeterdő, viszonylag nagy kiterjedésben, változatos kifejlődésben (fáciesekkel) van jelen. Természetközeli állapotban, antropogén hatások látható nyoma nélkül, diverz lombkoronával, heterogén korstruktúrával, jó aljnövényzettel (védett növényekkel is). A kapcsolódó magasabb térszíneken megvannak az átmeneti típusok a gyertyános és a gyöngyvirágos tölgyes felé, továbbá kisebb buckatető helyzetű mozaikjában egy homogén fafajösszetételű, gyenge fejlődésű ültetett tölgyes.
Elmondható, hogy a rezervátum ligeterdeiben alig van gyomosodás és nincsenek invazív fajok, míg a szárazabb élőhelyeken, dominánsan a gyöngyvirágos tölgyesekben szinte mindenütt jelen van legkülönbözőbb korosztályban az akác, aminek visszaszorítására tudatosan törekedni kell. Az akác mellett a cserjeszintben a fekete bodza, a lágyszárú szintben pedig a vérehulló fecskefű, meddő rozsnok, ragadós galaj, tyúkhúr stb. helyenként tömeges." (Lesku 1998)

"A rezervátum mélyebb fekvésű helyein mindenütt a túltartott vaddisznó populáció nyomai látszanak. Szaporodásuk kontrollt igényel a feltalaj, a lágyszárú növényzet és a tölgy újulat károsítása miatt. A rezervátumban, de mindenek előtt a magterületen a vadetetést mihamarabb meg kell szüntetni. Szennyező, gyomosító hatása szembetűnő és nem megengedhető." (Lesku 1998)

"Az átszelő Károlyi-forrás adott mértékig alkalmas lehetne a terület vízellátásának biztosítására, kontrollálására." (Lesku 1998)

"A korábban kijelölt magterület kicsi, de bővíthető volna. A pufferzóna/magterület területaránya és elhelyezkedése megfelelő, de lehetne javítani. A rezervátum - hosszú távon - jelentős zavarás nélkül fenntartható.
Javaslatok: A rezervátum pufferzónája záródhatna a rezervátum É-i szögletéhez kapcsolódó 8B erdőrészletnek a pufferzónához csatolásával. Ez az erdőrészlet részben a magterülettel azonos értékű ligeterdő (védett lágyszárúakkal), magasabb térszínein pedig kissé gyomos gyöngyvirágos tölgyes. Természetvédelmi szempontból a Hámfrész rezervátumhoz csatolása indokolt lenne a benne fellelhető lápszemek élővilágának megőrzése miatt.
A 17A, B, TI, C és 17D erdőrészletek rezervátumhoz tartozása nem indokolt, mivel dominálóan tájidegen fajokból álló erdőrészletekben természetközeli erdőgazdálkodásról nem lehet szó. Jelenlétük csak megnehezíti az invazív akác és a kísérő gyomfajok elleni küzdelmet. A megoldás fafajcsere lehetne.
A rezervátum pufferzónájának 10-es erdőtagját egészében magterület státusz illethetné meg: mélyebb fekvésű területein gazdálkodás feltehetően nem volt, spontán szukcessziós folyamatok zajlanak fűzláp, nyírláp, égerláp jellegű mozaikokban. Az "A" erdőrészletben a Fényi erdő egy jó állapotban lévő gyöngyvirágos tölgyese található, amely erdőtípusra nincs kijelölt erdőrezervátum, ugyanígy a C erdőrészletben nyílt homoki tölgyes.

"A rezervátum alkalmas természetközeli erdőben lejátszódó spontán szukcessziós folyamatok megfigyelésére: -természetes felújulás megfigyelése természetes lékképződés esetén
- a lágyszárú növényzet és a mikrohabitat kapcsolatának vizsgálata
- a holt szervesanyag (avar, faanyag) élőhelyteremtő adottságainak és bomlási folyamatainak tanulmányozására
A rezervátum ÉNY-i és ÉK-i magterülettel közvetlenül érintkező pufferzónája a magterület ligeterdejével teljesen azonos kifejlődésű és értékű, ezért e terület kiválóan alkalmas kezelés/kontroll kísérletek beállítására (síkvidéki tölgy-kőris-szil ligeterdő típusra).