Dédai-erdő Erdőrezervátum (második) országos felmérése, 1998-1999

"A célorientált kutatásra javasolt erdőrezervátum uralkodóan síkvidéki gyertyános-kocsányos tölgyes, keményfás ligeterdőbe áthajló vizesebb foltokkal. Aljnövényzetében számos montán elem található, emellett kárpáti hatásokat tükröz a bükk spontán előfordulása is. Nagymértékű gyomosodás nem jellemző.
Az erdő a Bereg-Szatmári sík egykor uralkodó erdőtípusának egyik reprezentáns maradványa. A magterület és a védőzóna jelentős része hasonló, erdészetileg kezelt, de idős, természetközelinek tekinthető állományokból áll. Az erdő viszonylag homogén, a gyertyános-tölgyesbe keményfás ligeterdő jellegű nedves foltok ékelődnek.
...főleg a védőzóna fiatal állományaiban és a nyiladékok mellett az akác és az amerikai kőris spontán terjedése figyelhető meg." (Lesku 1998)

"Az egész területen, de főleg a vizes foltokon megfigyelhető a vadállomány jelentős kártétele, főleg a talaj bolygatásával (túrás, taposás). Ennek mérséklése kívánatos." (Lesku 1998)

"A területen holtmeder jellegű, alig mozgó vízfolyás és hajdani égerláp maradványait őrző vizes mélyedés is található." (Lesku 1998)

"A korábban kijelölt magterület területe bővíthető volna (van csatlakozásra alkalmas terület). A pufferzóna/magterület területaránya és elhelyezkedése megfelelő. A rezervátum - hosszú távon - jelentős zavarás nélkül fenntartható.
Javaslatok: főleg a védőzóna fiatal állományaiban terjedő akác és amerikai kőris visszaszorítása indokolt. A magterület elszórtan álló akácai is eltávolítandók (pl. gyűrűzéssel). A védőzóna fiatal állományaiban a spontán, őshonos elegyfafajok egyedeinek kíméletével heterogénebb állományok kialakítására kell törekedni." (Lesku 1998)

"Az erdő (rossz megközelíthetősége miatt) az erdészeti munkálatok kivételével gyakorlatilag zavarásmentes." Lesku 1998)

"A magterület és a védőzóna hasonlósága miatt ideális lehetőséget teremt az észak-alföldi gyertyános-kocsányos tölgyesek kezelt és felhagyott részei faállomány-szerkezeti változásainak összehasonlítására, a spontán felújulás és a természetközeli mesterséges felújítás összevetésére.
Javasolt a különféle kezelési és felújítási módoknak az aljnövényzetre és a talajfaunára gyakorolt hatásának részletes vizsgálata, esetleg ennek a mikroklímával való kapcsolatai.
A 4-es tag vizes foltján (4 TN és C) égerláp rekonstrukciós kísérlet tervezhető.
A pufferzóna/magterület alkalmas kezelés/kontroll típusú kísérletek beállítására síkvidéki gyertyános-tölgyes állományokra." (Lesku 1998)