A Magyar Sí Szövetség még a tavaly megtartott Mátra-értekezleten elhatározta, hogy a Kékes északi oldalán egy nagy szintkülönbségü lesiklópályát épittet, hogy Csonka-Magyarországon is legyen végre egy hely, ahol nagy magasságkülönbségii versenyeket is lehessen tartani. A pálya épitése elé rengeteg akadály gördült, mert a terület tulajdonosa kezdetben elzárkózott az elől, hogy a sípálya részére az erdőterületet kiirtsa. Amikor hivatalos közbelépésre ezt az akadályt sikerült elhárítani és sikerült a szövetségnek a tulajdonos Közművelődési Alapítvánnyal olyan megállapodást létesíteni, amely mellett a pálya építése azonnal megkezdhető, akkor jelentkezett a másik nehézség. A Sí Szövetségnek az egész pálya megépítésére szükséges pénzösszeg nem áll rendelkezésére, eddig csak az első harmadrész elkészítése van biztosítva. Bízik azonban a Si Szövetség abban, hogy a pálya első részének is már oly sikere lesz, hogy ennek segítségével meg fogja tudni szerezni a hátralevő rész építéséhez szükséges anyagi eszközöket.
A sipálya közvetlenül a Kékes csúcsa alatt 1015 méter magasságban kezdődik és egyenesen északi irányban tartva a Kékes északi meredek oldalán lefelé vezet. Később nyugatra fordul és a Kőris-mocsár mellett elhaladva a Somhegy mellett hagyja el a Vadaskertet, onnan a parádi közlegelőn át, az u. n. Báró Kútjánál éri el legmélyebb pontját, 400 méter tengerszlnt feletti magasságban. Ilyenformán a pálya teljes magasságkülönbsége 615 méter lesz. Ez alkalmas arra, hogy az 1936. évi nemzetközi szövetségi versenyeket Magyarországon tarthassuk meg. A pálya 30 méter széles, tuskó- és kőmentes, fűvel beültetett rét lesz. Olyan helyeken, ahol sziklák, avagy kövek között halad, 6 méter széles, úttesthez hasonló átkelési szakaszok készülnek. Az épitési költségek mintegy 15.000 pengőt tesznek ki. A pálya végpontjától mintegy 8 perces gyaloglással lehet elérni a gyöngyös—parádi ut 20-as kilométerkövét s igy valószínű, hogy ha a pálya teljesen elkészül és a Mátra közlekedését lebonyolító autóbuszjárat a sportolók számára is megfizethető viteldijat fog megállapítani, hamarosan ki fog fejlődni nyugati mintára a „si-pendlizés“.
Feltehető, hogy a magterületen átvezető, ú.n. "rakott út"-at ekkor építették meg, ami az északi lesiklópálya végéhez csatalkozik. A sípályán kivágott fákat, azok tuskóit és a 30 m széles pályán útban lévő köveket valahogyan el kellett hordani - ezt minden bizonnyal ezen a rakott úton keresztül csinálták. A lesiklópálya további szakasza a Kőris-mocsár felé haladt, amely azonban a pénzhiány miatt már nem ilyen szélességben épült meg, hanem csak egy sokkal keskenyebb nyomvonalon. Mint a fenti híradásból megtudhatjuk: "... ahol sziklák, avagy kövek között halad, 6 méter széles, úttesthez hasonló átkelési szakaszok készülnek." Ezt a nyomvonalat már régóta nem használják. Az "átkelési szakaszok" is rakott út technológiával (kézzel kirakott, kötőanyag nélkül megépített, egymáshoz illesztett helyi kövekből épült, egynyomsávos útpálya) készültek, amelyek ma is jól látszanak és stabil alapot képeznek. (HF)
Az újsághír szövege az összefoglalásban található. Forrása az "Arcanum Újságok" archvum. Regisztrált felhasználók ezt le is tölthetik.
