A Kulléri Nagyerdő (Páhi Közös Erdő) bioszférarezervátum-magterület az Izsáki Kolon tótól délre található kőrises láperdő. Természetvédelmi szempontból a terület igazán értékes részei az erdőbe illeszkedő lápréti növényzettel borított, védett fajokban bővelkedő tisztások. A területről eddig három ízben készült vegetációtérkép. Az 1970-es évek végén TÖLGYESI István, majd 1989-ben BAGI István térképezte. Jobb felbontása miatt (~1:3500) az utóbbi térkép alkalmasabb az esetleges változások kimutatására. Az (előzetes) újratérképezésre 2005-ben került sor. A korábbiakhoz képest módszertani újításként az elkülönített vegetációs foltokat egyenként megsorszámoztuk, és külön-külön jellemeztük. Ez a módszer lehetőséget ad szöveges pontosításra, az egyes foltokhoz további a MÉTA és az NBmR térképezési programokban is alkalmazott jellemzők hozzárendelésére (természeti érték, izoláltság, veszélyeztetettség, jellemző és védett fajok előfordulása, területkezelés stb.). Annak ellenére, hogy az erdős részek foltjait nem sorszámoztuk a körülbelül 100 hektáros térképezett területen 207 foltot különítettünk el. Ezzel az 1989-ben készített térképhez hasonló részletességet értünk el.
Fontosabb megállapítások: A két utóbbi térképezés során a fontosabb élőhelycsoportok aránya nem változott lényegesen. Ezek a láperdők, mocsarak, láprétek, mocsárrétek, szikesedő és degradált gyepek, szántók és felhagyott szántók. Az egyes csoportokon belüli változások közül a legértékesebb láprétek esetében látszanak a legnagyobb átalakulások. Korábban a legtöbb láprétnek tekintett állomány lényegében a Succiso- Molinietum és a Cirsio cani-Festucetum pratensis társulások typicum-jaiból vagy azok mozaikjaiból állt, mára különösen feltűnővé vált a Succiso-Molinietum differenciálódása, melynek csak legelszigeteltebb állományai maradtak typicum-ok, jelentőssé vált a deschampsietosum aránya, a magasabb részek sztyepesednek (chrysopogonetosum), de egyes, nem is kis kiterjedésű állományok – vélhetően a kaszálás teljes elhagyása miatt – elnádasodtak (phragmitetosum). Másik itt még megemlítendő jelenség, hogy a 15 évvel ezelőtt degradáltnak mutatkozó magasabb térszínű gyepek szinte semmit nem regenerálódtak, lényegében hasonlóan, vagy az utóbbi két nedves év miatt még fokozottabban gyomosak.
Absztrakt kötet az Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében VII. konferenciára
Az összefoglalásban a féloldalas absztrakt szövege található, de belépés után le is tölthető a hivatkozott oldal.