Goetsch, Ch, J Wigg, AA Royo, T Ristau, WP Carson (2011) Chronic over browsing and biodiversity collaps in a forest understory in Pennsylvania: Results from a 60 year-old deer exclusion plot. The Journal of the Torrey Botanical Society. 138 (2): 220-224

Amerikai kutatók szarvasok káros hatásait vizsgálták egy pennsylvaniai erdőben, mely során a krónikus rágások és az aljnövényzet közti kapcsolatot tárták fel: mennyire befolyásolja a túlzott rágás a növényzet diverzitását és abundanciáját, összehasonlítva egy 60 éve vadtól elzárt terület növényzetét – az egyik legrégebbi vadkizárt terület az USA nyugati részén - egy ezzel szomszédos, a vad számára hozzáférhető referencia-terület vegetációjával. A területen a szarvasok száma már az 1930-as években is nagyon magas volt, azonban az 50-es évektől kezdve még inkább növekedésnek indult. A vizsgálat során véletlenszerűen választottak ki a két nagyobb területen belül kisebb egységeket, melyek meghatározott távolságra feküdtek egymástól, és a területek határaitól is, a szegélyhatást elkerülve. A kutatás során fény derült arra, hogy a referencia területen a rágások miatt az egyébként is kis fajszámú lágyszárú-vegetáció az évtizedek alatt egyetlen páfrányfajra cserélődött ki, továbbá a szarvasok hatással voltak a cserjékre is, a magas vadsűrűség azok lokális gyérüléséhez, kipusztulásához vezetett. A rágások továbbá visszavetették a m2-enkénti átlagos fajszámot és fajdiverzitást is, rendre 80- és 70%-kal az eredetihez képest. Eredményeik igazolják korábbi feltevéseiket, miszerint a rágások a lágyszárúak és a cserjék nagyfokú visszaszorulását (60-80%) eredményezik. Mivel ezek a fajok kis reprodukciós és diszperziós rátával rendelkeznek, úgy gondolják, a vadszám csökkentésével hosszútávon ennek hatása mindenképpen érződni fog a vegetáción.