Elkészült a Dédai-erdő Erdőrezervátum (ER-20) magterületének alapfelméréseként a faállomány-szerkezet, az újulat- és cserjeszint, valamint az aljnövényzet felmérése és feldolgozása.
A hosszú távú vizsgálatsorozat (ER HTV) országosan egységes módszertana szerint a felvételezéssel lefedtük az erdőrezervátum magterületét (19,7 ha; ERDŐ+h+á+l+ó: 77 mintavételi pont), amelynek térképi és terepi kitűzését, valamint ezek állandósítását is elvégeztük 2014-ben. A FAÁSZ, ÚJCS és ANÖV terepi adatlapokat elhelyeztük az ER Archívumban és elvégeztük az elsődleges adatfeldolgozást az Erdőrezervátum Program ER HTV adatbázisában.
Legfontosabb eredmények:
. . . átlagos záródás: 94 %
. . . átlagos állomány magasság: 33,9 m
. . . átlagos törzsszám (N): 495 törzs/ha
. . . átlagos körlapösszeg (G): 35,3 m2/ha
. . . dominancia viszonyok - KST: 32 %, MAK: 31 %, GY: 18 %, MJ 8 %
. . . 75 cm átmérőnél vastagabb fák sűrűsége: 7 törzs/ha
. . . fekvő holtfa becsült átlagos mennyisége: 84 m3/ha
. . . fafajok újulatának sűrűsége az újulati és cserjeszintben: 5284 újulat/ha
. . . . . leggyakoribbak - MAK: 1538, VSZ: 1047, MJ: 893, MSZ: 731 újulat/ha
. . . fafajok újulatának csúcsrágottsága az újulati szintben (50-130 cm): 84 %
. . . . . csúcsrágottságuk - MAK: 96 %, VSZ: 93 %, MJ: 77 %, MSZ: 95 %
. . . a kocsányos tölgy újulatának sűrűsége és csúcsrágottsága: 4 újulat/ha, 100 %
. . . összes felmért aljnövényzeti fajgazdagság: 102 faj/ER
. . . >50 % előfordulási valószínűségű (ELV)** fajok az aljnövényzetben:
. . . . . Galium aparine, MAK, MJ, Anemone ranunculoides, GY, Rubus caesius,
. . . . . Viola sylvestris, Galium odoratum, Asarum europaeum, Pulmonaria obscura,
. . . . . Circaea lutetiana, Aegopodium podagraria, Geranium robertianum,
. . . . . Alliaria petiolata, Impatiens noli-tangere, Ajuga reptans, KST, Carex brizoides,
. . . . . Polygonatum multiflorum, Euonymus europaea, Glechoma hederacea
. . . Gyakoribb védett fajok relatív gyakorisága (GYAK)* és előfordulási valószínűsége (ELV):
. . . . . Platanthera bifolia 0,003 - 7 %
. . . . . Epipactis helleborine 0,003 - 4 %
. . . . . Dryopteris carthusiana ritka - 1 %
Megj.
* GYAK - az összes almintakörben (77x30) való relatív előfordulási gyakoriság
** ELV - a mintavételi pontokon (77 MVP) való előfordulási valószínűség százalékban számítva
Rövid értékelés:
Változatos szerkezetű, de még egyöntetűen zárt, magas növésű, idős felhagyott alföldi gyertyános-kocsányos tölgyes – keményfaliget-erdő, amelyben uralkodó fafajok a kocsányos tölgy és magyar kőris. Ezek nagy része vastag (de nem rendkívüli). A fekvő holtfa aránya jelentős, az álló holtfák és csonkok száma is magas. Miközben már vannak vastag álló holtfák/csonkok is, még inkább az öngyérülő vékonyabb fák teszik ki ezek nagy részét. Előfordulnak idegenhonos fajok, azonban az erdő kiemelkedően természetközeli állapotú és a határzóna helyzetéből adódóan emberi zavarásoktól mentes.
Az újulat és cserjeszint csúcsrágottsága viszont igen magas. Túltartott vadlétszámra utal a zavarástűrő fajok magas előfordulási aránya az aljnövényzetben, továbbá hogy kocsányos tölgyet ugyan nagy számban találni az aljnövényzetben, de az újulati és cserjeszintben gyakorlatilag már nem fordul elő. A védett növények száma kevés, relatív gyakoriságuk és előfordulási valószínűségük is alacsony, azonban az élőhelyre jellemző üde erdei fajok aránya és jelenléte magas, amely kiemeli az erdő jelentőségét.
További információ:
ER-20 Dédai-erdő Erdőrezervátum, Beregi-Tiszahát
