Az erdőrezervátum-kutatás óhatatlanul szembetalálkozik az őserdő fogalmával, jellemzőivel.
Az erdőrezervátum-kutatás óhatatlanul szembetalálkozik az őserdő fogalmával, jellemzőivel. Ez az őserdőfogalom azonban nem határozható meg egyszerűen, ráadásul nem is „örök”, hanem történelmi kategória. Következésképpen a modern erdészeti (és minden más kapcsolódó) tudomány művelői saját korukban próbálják meghatározni az őserdőket. Mivel a mai értelemben vett erdészeti tudomány a XIX. században került kapcsolatba az őserdőkérdéssel, az első válaszok is ebből a korból valók. Ráadásul a magyarországi őserdőleírók a XIX. században, és részben a XX. század elején is, abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy még tényleges, valódi őserdőket láthattak, azokban vizsgálatokat végezhettek.
Jelen kiadványunk első közleményében a hazai őserdőkutatás történelmi fejlődését, a fogalmakat és az összetételbeli, szerkezeti, működési, növénytani, faterméstani, sőt gazdálkodási jellemzők vizsgálatát valamint eredményeit mutatjuk be. Tanúként szólalnak meg mindazok az (ős)erdőjárók, akik gondolataikat, megfigyeléseiket, továbbá méréseiket kortársaik elé tárták. Eközben a fogalmak tisztultak, pontosodtak, sőt az őserdőkkel kapcsolatban újabb és újabb megfigyelési szempontok, ebből következően új eredmények születtek. A következtetések közül számunkra, ma élők számára talán az a legfontosabb, hogy felismerték: az őserdőket, a még megmaradt ősi (vagy annak tekintett) erdőállományokat legalább részben meg kell az utókor számára őrizni.
Kiadványunk másik összeállítása a Kárpát-medence, illetve közvetlen környezete jelenleg is védett őserdeinek a leírását tartalmazza. Igaz, ez a jegyzék nem lehet teljes, mivel a rendelkezésre álló források ezt nem teszik lehetővé. Mégis eligazítást nyújtanak mindazoknak, akik őserdőket, vagy azokhoz közel állókat a természetben is szeretnének látni.
Az elmúlt korok őserdő-vizsgálóinak írásai, kiegészítve a mai, a terepen is felkereshetők jegyzékével, valószínűleg nemcsak a bevezetésünk címében feltett kérdésre segít választ adni, hanem többeket csábít idő-, netalán térbeli utazásra is. Ismerjük meg a Kárpát-medence őserdeinek múltját és jelenét!
Sopron–Budapest, 2001. november 16.
