Pataj Erdőrezervátum (második) országos felmérése, 1998-1999

EK összefoglalás
"Az ER nagyon jól reprezentálja a Hevesi-dombvidék erdőgazdasági kistáj erdeit. A terület nagy részét jó megtartású bükkösök, cseres-tölgyesek borítják, de megtalálható... a montán jellegű bükkös, patakmenti égeres is szürkenyár-ligettel." (Czájlik 1998)
Erdőállomány, erdőgazdálkodás

"Az ER egész területe a Hevesi-dombvidék jellegzetes erdőtársulásainak tipikus mintázatát mutatja. Jól reprezentálja az erdőgazdasági kistájra jellemző: a homokkő aljzaton kialakult mély völgyek montán jellegű bükköseit, patakmenti égereseit, szürke nyaras ligeteit, az északi kitettségű oldalak bükköseit és a déli oldalak jellegzetes cseres-tölgyeseit, a homokkő sziklai erdeivel és sziklagyepeivel együtt.
Egyben őrzi a helyi erdőgazdálkodás jellemzőit is." (Czájlik 1998)

Vadállomány, vadgazdálkodás

"A későbbi eredményes vizsgálatok érdekében a területen a vadászatot megfelelően szabályozni kell." (Czájlik 1998)

Természetvédelmi kezelés

"A korábban kijelölt magterület területe elegendő, de bővítendő az 1. sz. térkép szerint.
A pufferzóna/magterület területaránya és elhelyezkedése megfelelő az 1. sz. térkép korrekciója alapján.
A rezervátum - hosszú távon - jelentős zavarás nélkül fenntartható.
Javaslatok:
Feltétlen szükséges a Tarnalelesz 20 UT1, 19 UT1 teljes lezárása a magterület K-i és Ny-i határánál. Ezt jelenleg vadászok intenzíven használják, az útépítés utáni regeneráció csak a biztosított nyugalom mellett várható." (Czájlik 1998)

Környezeti hatások

"...a Tarnalelesz 20 UT1 és 19 UT1, a magterület K-i és Ny-i határánál, jelenleg vadászok által intenzíven használt út..." (Czájlik 1998)

Kutatások, projektek

"Az ER fafaj-, és korosztály-összetétele alapján kiválóan alkalmas lenne egy erdészekkel közös projekthálózat tagjaként a természetszerű erdőgazdálkodási modellkísérlet céljára. Fontos tény, hogy a védőzónában megtalálható a magterületen előforduló összes gazdasági jelentőségű erdőtársulás azonos korú és termőhelyű állománya, így minden erdőtársulásban végezhető lenne kontroll/kísérlet.

Vizsgálható jelenségek:
1. Különböző korosztályú cseres-tölgyes, bükkösök kísérlet/kontroll vizsgálata
Ennek ajánlott módszere 10 évenkénti a magterületen 50x50 m-es hálózatban, a védőzónában 100x100 m-es hálózatban végzendő bővített relaszkópos felvétel.
2. Jellegzetes középhegységi bükkösök és cseres-tölgyesek biodiverzitás-vizsgálata kezelt és nem kezelt állományaiban. Ennek ideális vizsgálati időpontja 10-20 év múlva lenne.
3. Erdőszegély-szukcesszió vizsgálata

A pufferzóna/magterület kezelés/kontroll típusú kísérletek beállítására alkalmas: dombvidéki cseres-tölgyesek, hevesi-dombvidéki bükkösök erdőtípusokra." (Czájlik 1998)