Paphárs - Kecskevár Erdőrezervátum (második) országos felmérése, 1998-1999

"Az ER egész területe jellegzetesen északi-középhegységi mintázatot mutat, amely e térségben igen nagy területet foglal el, ezért tipikusnak mondható. Erdőrészletnagyság szempontjából az ideális kis területű korosztályokban mozaikos elrendezést mutat, ezért önmagában őrzi a korábbi (1968 előtti) kíméletes természetközeli erdőgazdálkodás jellegét:
A terület nagy részét jó megtartású kocsánytalan tölgyesek borítják, a szűkebb völgyekben és az északi lejtőkön kisebb területű bükkösök találhatóak, míg a csúcs nyugati és déli letörésén igen szép molyhos tölgyes található a sziklakibúvásokon sziklagyepekkel.

Részletesebben:
Az ER magterületének északi részén jól megtartott idősebb, egy- és többszintes kocsánytalan tölgyes és molyhos tölgyes állományok találhatók, amelyekben foltokban mortalitás tapasztalható a felső koronaszintekben, ezek kora:
-73 év (3.3 ha)
-123 év (5.3 ha)
-150 éve felett (12.5 ha)
Az ER magterületének déli részén fiatal rudas kocsánytalan tölgyes állományok találhatók, ezekben az erdőrészletekben az öngyérülés folyamata lassan elindul. Koruk:
-33 év (12.5 ha)
-38 év (7.3 ha)
-48 év (4 ha)
Az ER magterületének középső keleti részén pedig fiatal kocsánytalan tölgyes állomány található, ennek kora 25 év (10 ha)." (Czájlik 1998)

"... a területen a vadászatot megfelelően szabályozni kell..." (Czájlik 1998)

"A korábban kijelölt magterület területe elegendő. A pufferzóna/magterület területaránya és elhelyezkedése megfelelő. A rezervátum -hosszú távon- jelentős zavarás nélkül fenntartható.
Javaslatok:
A későbbi eredményes vizsgálatok érdekében a területen a vadászatot megfelelően szabályozni kell, továbbá a magterületen belüli kerítést (50F részlet) vagy rendszeresen javítani kell (ez volna célszerű), vagy lebontani, mert jelenlegi állapotában többet árt, mint használ." (Czájlik 1998)

"Az ER magterületének északi része jól megtartott középhegységi kocsánytalan tölgyes egy igen tipikus mészkedvelő tölgyessel. Ezen a területrészen jól vizsgálható a középhegységi kocsánytalan tölgyesek dinamikája. Déli részen fiatal rudas állományok találhatóak, az ÉK-i részen pedig természetes felújításból származó fiatalosok, amelyeket ugyan néhány helyen mesterségesen pótoltak, mégis indokolt lenne vizsgálatuk.

Az ER fafaj-, és korosztály-összetétele alapján kiválóan alkalmas lenne egy erdészekkel közös projekthálózat tagjaként a természetszerű erdőgazdálkodási modellkísérlet céljára. Fontos tény, hogy a védőzónában megtalálható az összes magterületen előforduló kocsánytalan tölgyes korcsoport, így minden korosztályban végezhető lenne kontroll/kísérlet.

Vizsgálható kérdések:
Hogyan változik egy 10-15 éves természetes újulat fafaj- és struktúraviszonya az emberi beavatkozás nélkül?
Milyen konkurenciaharc folyik a fajok közt a tölgyes zónában egy mesterségesen generált természetes felújulásban hosszútávon?
Hogyan újul ugyanez természetesen (50C tagban)?
Hogyan változik a fafajösszetétel a rudas erdőkben?

Az ER alkalmas:
1.Különböző korosztályú kocsánytalan tölgyesek kísérlet/kontroll vizsgálatára
Ennek ajánlott módszere 10 évenkénti a magterületen 50x50 m-es hálózatban, a védőzónában 100x100 m-es hálózatban végzendő bővített relaszkópos felvétel a 30 évnél idősebb állományokban, míg a fiatalosokban ha-ként 3 db állandósított 10x10 m-es próbaterület törzsszámlálásos vizsgálata 2x10 évenként.
2. Jellegzetes középhegységi kocsánytalan tölgyesek biodiverzitás vizsgálata különböző korosztályú kezelt és nem kezelt állományaiban. Ennek ideális vizsgálati időpontja 10-20 év múlva lenne.
Addig az NP-vel közösen kellene elvégezni a terület részletesebb florisztikai és gerinces fauna vizsgálatát." (Czájlik 1998)