Hór-völgy Erdőrezervátum (második) országos felmérése, 1998-1999

"Az ER magterületén több, egymástól eltérő összetételű védelemre és fokozott védelemre javasolt erdőtársulás egyedülállóan fajgazdag, régen kezelt, 100 évnél fiatalabb állományai találhatók.
1. A Hór-völgyben több szurdokerdő található, az erdőtársulás aljnövényzete a korábbi időkben intenzív vadkárosításnak volt kitéve, ennek következtében a regenerálódás érdekében fokozott oltalom indokolt. A faállomány-szerkezeti, erdődinamikai, biodiverzitás vizsgálatára mintegy 15-20 év után kerülhet sor.
2. Az ER magterületén közel természetes állapotú középhegységi gyertyános-tölgyes, és bükkös erdők dinamikai és erdőfejlődési vizsgálatára, mintegy 15-20 év után kerülhet sor.
3. Az ER legizgalmasabb területe a Cserépfalu 40. erdőtag, amely a védőzónában található, itt többé-kevésbé gazdálkodás is folyik, ebből legalább 15-20 ha-nyi melegkedvelő tölgyese 80-100 éves, tipikus állomány, amely egyedül alkalmas a déli-bükki melegkedvelő tölgyesekkel párhuzamos kezelés/kontroll vizsgálatra." (Czájlik 1999)

"A korábban kijelölt magterület területe elegendő, hosszútávon kiegészítendő lenne a 43D erdőrészlettel.
A magterület/pufferzóna területaránya és elhelyezkedése megfelelő.
A rezervátum - hosszú távon - jelentős zavarás nélkül fenntartható.
Egyéb megjegyzés: Erősen meggondolandó, hogy az 57. Hór-völgy és az 58. Kecskés-galya erdőrezervátumokat egy Dél-bükk erdőrezervátummá érdemes volna összevonni." (Czájlik 1999)

"A Csókás-völgy legalább 35 ha-nyi melegkedvelő tölgyesével, az "Őserdő" összesen 23.5 ha 150 évnél idősebb melegkedvelő tölgyesével és a Kecskés-galya 140 éves, 40 ha-nyi melegkedvelő tölgyesével együtt 3 helyszínen, összesen 98.5 ha-nyi területen Európa-szintű projekt létesítésére van lehetőség a melegkedvelő tölgyesek erdődinamikai, erdőfejlődési és biodiverzitás vizsgálatára. Ez a projekt volna kiegészítő kezelés/kontroll vizsgálatokkal a Cserépfalu 40. erdőtaggal.
Ennek emeli tudományos jelentőségét, hogy Északi-középhegységünk egyik jellegzetes erdőtársulásának kutatási lehetősége egyben egy veszélyeztetett, védelemre javasolt erdőtársulás jobb megismerését, így annak hosszútávú védelmét is szolgálná.

A kutatásszervezés szempontjából igen pozitív, hogy 1985-89-ben teljes körű florisztikai felmérés történt, tehát van kiinduló állapot.
1. Biodiverzitás vizsgálat: Tekintettel arra, hogy a korábbi botanikai és zoológiai felmérések 10 évvel ezelőtt készültek, indokolt lenne 15 évenként a terület botanikai és zoológiai felmérését megismételni, hogy az esetleges faj-visszatelepüléseket, amelyek egyes társulásokban várhatók, nyomon lehessen követni. Szurdokerdő, középhegységi gyertyános-tölgyes, középhegységi bükkös és melegkedvelő tölgyes állományokban.
2. Természetvédelmi kutatás: szurdokerdő, középhegységi gyertyános-tölgyes, középhegységi bükkös és melegkedvelő tölgyes állományokban." (Czájlik 1999)