Baktai-erdő Erdőrezervátum
1998-1999 (nincs pontos időpont)
Papp Mária (DE TTK)
"A jelenlegi állapotában eseménykövetésre javasolt erdőrezervátum a Nyírség erdői közül az utolsó, amely viszonylag nagy, összefüggő homoki gyertyános-kocsányos tölgyes állományokat tartalmaz. Az ER magterülete kicsi, erdészetileg a közelmúltig is kezelt, de természetközelinek tekinthető, idős állomány, néhol elgyertyánosodva. Aljnövényzete viszonylag bolygatatlan, a homoki erdőkhöz képest kevéssé gyomos. A védőzóna viszont jórészt formális és keskeny, a természetes erdőtársulástól teljesen eltérő. Tényleges pufferolóhatása nincs (sőt gyomforrás), az erdőszél felé pedig a magterület állományának a folytatása keskeny sávban. Ilyen módon a magterület és a védőzóna nem mérhető össze." (Lesku 1998)
"Feltétlenül indokolt volna az erdőrezervátum területének növelése (minimálisan a védőzóna kiegészítése pl. a 34D erdőrészlettel).
A korábban kijelölt magterület kicsi, gyakorlatilag nem is bővíthető.
Javaslatok: a pufferzóna bővítése mellett a jelenlegi védőzóna állományai őshonos fafajokra cserélendők. A gyertyános-tölgyes állományban feltűnő az akác terjedése (főleg a szélek felől), így ennek megakadályozása a magterületen is kívánatos." (Lesku 1998)
"Jelenlegi kijelölésnél az ER magterülete kicsi, a homoki gyertyános-kocsányos tölgyes állomány szukcessziós és degradációs változásainak nyomonkövetésére, esetleg hosszabb távon az önfelújító képesség vizsgálatára alkalmas.
Bővítésével a kezelt és kezeletlen "természetközeli" erdőrészletek összehasonlítására és természetközeli felújítási módok tesztelésére is alkalmas. Szintén alkalmas a természetes (?) elegyarányok (KST dominanciájának növelése) helyreállítására vonatkozó beavatkozások tesztelésére.
Beavatkozás nélkül az akác spontán térhódítása (?) is vizsgálható.
A rezervátum pufferzóna/magterülete kezelés/kontroll típusú kísérletek beállítására nem alkalmas, mert pufferzónájában csak tájidegen fafajokból álló állományok vannak." (Lesku 1998)
