Ugrás a tartalomra

Víznyelők és szarvasok birodalma - befejeztük az Alsó-hegy ER alapfelmérését

Horváth Ferenc

Szarvasbőgés közepette mértük fel az Alsó-hegy ER magterületét. Töbrök és mélységes víznyelő barlangok izgalmas világa ez, ahol a szarvasbikák nem törődtek a faállomány-szerkezetet felmérő kutatókkal. A fennsík gyertyános-tölgyes állománya nem túl öreg és többnyire egyhangú. Azonban a töbrök egy részében igazi öregerdő-foltok maradtak. Azon belül a kitettség által meghatározott üdébb, vagy a délies oldalakban szárazabb erdőtípusokkal.

Az ERDŐháló-t hektáronként 2 mintavételi ponttal (MVP) terveztük meg, összesen 141 MVP-ot tűztünk ki és mértünk fel. A fafajösszetétel a töbrökben igen változatos, a lágyszárú növények fajsűrűsége pedig kiemelkedően magas. A terület megközelítése gyalog elég fáradságos, terepjáróval is meglehetősen hosszadalmas, esős időben pedig csúszkálós. Végül a Bódvaszilas felől felvezető, ún "dózerút" bizonyult a leginkább (szinte az egyetlen) bevált, járható útvonalnak, amelyen a Szabó-pallagig fel lehetett jutni.

Válogatott képeink bepillantást engednek az Alsó-hegy ER magterületének változatosságába.

AzŐs-zsomboly közel 50 m mély

Az Őz-zsomboly tágas kürtőjében akár 33 méteres szabadesés is lehetséges (Fotó: Horváth Ferenc, 2025)

A töbörben rendkívül változatos a faállomány

A zsomboly alatti töbörben őserdő-hangulat uralkodik (Fotó: Horváth Ferenc, 2025)

Kisebb víznyelők egy töbör alján

Kisebb víznyelők egy töbör aljában, az erdő itt kevésbé változatos, de a meredek, mohás-sziklás töböroldalakban bükk, juharok, hársak is jól érzik magukat. (Fotó: Molnár Csaba, 2025)

Húsos somos köves tető a fennsítkon

A fennsík gyertyános-tölgyese nem túl izgalmas. A somcserjés foltokat a szarvasok "tisztán tartják" ... az újulat szinte teljesen hiányzik (Fotó: Molnár Csaba, 2025)

Északias kitettségű bükkös állomány

Egy töbör északias kitettségű meredek oldalában bükkös állományokat láthatunk. A sziklákat vastag mohapárnák borítják, a sziklák hasadékában páfrányok nőnek  (Fotó: Molnár Csaba, 2025)

A Szabó-pallag erdőszegélye

A magterületet délről határoló Szabó-pallagot rendszeresen kaszálják. Bár az erdő felől lassan, szakaszosan nyomul a gyertyán, a szarvasok állandóan és szinte teljes mértékben visszarágják az erdő cserjés-újulatos szegélyét. Az elmúlt években itt (is) széles bonsai-sövény alakult ki és stabilizálódott (Fotó: Horváth Ferenc, 2025).