A Szalafői Őserdő Erdőrezervátum egyik kimagasló értéke – a jellegzetes őrségi erdőképen túl – az, hogy Bonczó Kálmánné növényvédelmi szakmérnöki szakdolgozatának keretében elkészítette a déli terület törzstérképét (Bonczó 1981). Ez is szerepet játszott abban, hogy Bartha Dénes kijelölésre javasolta a területet. Ugyanakkor döntő szerepe volt abban, hogy szintén Ő javasolta két diplomatervezőnek feladatként az ERDŐ+h+á+l+ó kitűzését, és a faállomány-szerkezeti felmérés elvégzését. Az ő úttörő munkájukat további munkák követték. A magterület északi részén a faállomány-szerkezeti felmérést egy másik diplomatervező végezte (Bán 2009), egy másik diplomaterv (Bors 2009) geodéziai felmérését is felhasználva. Jelen tanulmányban bemutatásra kerülnek a különböző faállomány-szerkezeti felmérések, és ezeknek a feldolgozása, kiemelve az eltéréseket, valamint bemutatva azokat a módszereket, amelyek lehetővé teszik ezen adatok egységes elemzését.
