--- in English
A módszertani keretet három kérdéskör mentén határoztuk meg:
- Milyen erdőszerkezeti modellt alkalmazunk, az egyes szinteket hogyan definiáljuk?
- Milyen a vizsgálandó térbeli erdőszerkezet-mintázat és annak léptéke?
- Hogyan alkossunk célkitűzéseinknek megfelelő mintavételi rendszert?
a) A COST E4 ajánlás szerinti vertikális erdőszerkezeti felfogást csekély változtatásokkal adaptáltuk. A hagyományos értelemben „erdő”-nek tekinthető, zárt vagy többé-kevésbé zárt erdőkben ezt a modellt alkalmazzuk a faállomány-szerkezet nagyobb területet lefedő általános megismerésére, függetlenül attól, hogy az egyes erdőtípusok dinamikája és ökológiája jelentősen más lehet (pl. bükkös – tölgyes – ártéri ligeterdő). Magyarország erdőrezervátumainak legtöbbjében ez a modell jól használható.
b) Az erdő és faállomány-szerkezet foltmintázati "egységének" az állab-ot tekintjük, azonban a foltok határai gyakran bizonytalanok vagy a típusok között széles és változatos átmenetek vannak. Ez a mintázat dinamikusan változhat, ciklikus és véletlenszerű jellegzetességekkel is bírhat, ahogyan ez általában a természetes ökoszisztémák és növényzet sajátossága. Az erdődinamikai folyamatok legkisebb állományméretét a lékjelenségek hatókörének dimenziója jelöli ki (de nem maga a lék), hiszen egy lék ökológiai hatásai ebben a dimenzióban érvényesülnek. Azonban egyetlen ilyen elképzelt „elemi erdődinamikai egység”-et sem szakíthatunk ki az állomány közegéből körülményeinek durva sérülése nélkül, a rendszer működése tehát csak elég kiterjedt állományon belül vizsgálható. Hazai viszonyaink között ez 0,1-0,5 hektáros állományméretnek tekinthető.
c) A mintavételi rendszert rendszerint szisztematikus hálózatban tűzzük ki, hogy elkerüljük a szubjektív kijelölést. Ezért a vizsgálati pontok egy része állabhatárra vagy átmeneti zónára esik, ahol az eredmény nem tisztán az állab, hanem az átmenet tulajdonságait fogja mutatni. Mivel a lékdinamika és az állab-mintázat véletlenszerű és dinamikusan változó jelenség, hosszú távon ennél reprezentatívabb állandó mintavétel aligha lehetséges.
A szisztematiksan kitűzött terepi mintavételi hálózatot ERDŐ+h+á+l+ó-nak - vagyis fállomány-dinamikai és erdőökológiai megfigyelő hálózatnak hívjuk. Ennek célja, hogy i) évtizedeken keresztül, ii) széles térbeli dimenzió mentén, iii) erőforrásaink takarékos és hatékony felhasználásával, iv) a közös terepi és digitális infrastruktura biztosításával, v) támogassa a hosszú távú vizsgálatokat (HTV) és további interdiszciplináris kutatásokat.
Az ERDŐ+h+á+l+ó mintavételi pontjaiban (MVP) faállomány-szerkezet (MVP FAÁSZ), újulati és cserjeszint (MVP ÚJCS), aljnövényzeti (MVP ANÖV) felmérést, dokumentum fotózást (DFOTO) és talajtérképezést (MVP TALAJ) végzünk.
További részletek Horváth (2012) doktori dolgozatában és az ER Archívum kéziratos jelentéseiben találhatók.
