Gallé László (2013): A szupraindividuális biológia alapjai: Populációk és közösségek ökológiája; Szeged

Tartalom:
Bevezető megjegyzések
1. Az ökológia története és tárgya
1.1 Az ökológia és a társtudományok előtörténete
1.2 Az ökológia Haeckel (1866) óta
1.3 Juhász-Nagy operativizálási kísérlete
1.4 A SIO egységei
1.5 Részdiszciplínák
2. Az ökológiai környezet és a niche
2.1 Az ökológiai környezet
2.1.1 Szinguláris és plurális környezetelv, az indikáció általános elve
2.1.2 Multiplurális környezetelv
2.1.3 A környezet- és természetvédelem értelmezése a plurális környezetelv alapján
2.2 Az Ökológiai niche
2.2.1 A Hutchinson előtti niche-fogalmak
2.2.2 Hutchinson és MacArthur niche-fogalma
2.2.3 A niche mint ökostátusz. A niche definíciója
2.2.4 Kísérlet a niche új fogalmának bevezetésére
2.3 Az élőhely környezethatásának modifikációja
3. A szupraindividuális biológia alapegysége: a populáció
3.1 A populáció fogalma és vizsgálati lehetőségei
3.2 A populáció-tér viszony sajátosságai
3.2.1 Populációs változók folytonos térben, térfolyamatok
3.2.2 Diszkrét populációs karakterisztikák folytonos vagy diszkrét térben: a denzitás és diszpergáltság
3.3 A populációk idődinamizmusa
3.3.1 Irányítási és stabilitási alapfogalmak
3.3.2 A korlátlan növekedés determinisztikus modelljei állandó populációnövekedési koefficiensekkel
3.3.3 Determinisztikus modellek egyensúlyi ponttal
3.3.4 Determinisztikus modell stabil egyensúlyi ponttal
3.3.5 Az emberi populációk növekedése
3.3.6 Diszperzió, terjedés és migráció
3.3.7 Sztochaszticitás a populációkban
3.3.8 Intraciklikus dinamizmus
3.3.9 Populációk szabályozásának elméletei
3.4 Életmenet stratégiák
3.4.1 Bevezető fogalmak
3.4.2 Kor és méret az ivarérettségkor
3.4.3 Az utódok száma és mérete
3.4.4 Reproduktív élettartam
3.4.5 A jellegek függése és kombinálódása
3.4.6 Az r-K elmélet
3.4.7 Grime felfogása
3.4.8 Lehetséges alternatívák
3.5 A populációk struktúrája
3.5.1 Egyedi különbségek a populációkban
3.5.1.1 Korlátlan növekedés
3.5.1.2 Limitált populációnövekedés
3.5.1.3 Populációnövekedés diszkrét foltokban
3.5.1.4 Készletfelosztás a populációban
3.5.2 Populáción belüli kompetíció
3.5.2.1 Alapfogalmak
3.5.2.2 Két egyszerű modell
3.5.2.3 Populáción belüli kompetíció és denzitásfüggés
3.5.2.4 A territoriális populációk szerkezete
3.5.2.4 Öngyérülés
3.5.3 Társas szerveződés a populációkban
3.5.3.1 A társas élet kialakulása
3.5.3.2 Adatok a társas élet ökológiájához
3.5.3.3 A társas viselkedés tudománya, a szociobiológia
3.5.4 Jellegcsoportok és a strukturált populáció elmélete
3.5.5 Metapopulációk
4. Populációk kölcsönhatásai
4.1 Az interakciók típusai
4.2 A populációk közötti kompetíció
4.2.1 A populációk közötti kompetíciók alapmodelljei
4.2.2 Niche-áthatás, a kompeptitív kizárás és a Gause-elv
4.2.3 Kompetítorok koegzisztenciája, niche-szegregáció
4.2.4 Jellegpolarizáció
4.2.5 A populációk közötti kompetíció inhomogén élőhelyen
4.2.6 Készlet-dinamikai kompetíciós modell
4.2.7 A populációk közötti kompetció háttérmechanizmusai
4.2.8 A kompetíció szerepe az életközösségekben
4.3 Táplálkozási kapcsolatok
4.3.1 A táplálkozási kapcsolatok felosztása
4.3.2 A táplálkozási kapcsolatok alapmodelljei
4.3.3 A ragadozó-zsákmány viszony dinamikája
4.3.3.1 A Lotka-Volterra modellek
4.3.3.2 Rosenzweig és MacArthur modellje
4.3.3.3 Gazda-parazitoid kapcsolat: a Nicholson-Bailey modell
4.3.4 Funkcionális válaszok és típusaik
4.3.5 Populáció-többesek modelljei, látszólagos kompetíció
4.4 A mutualizmus
4.4.1 Bevezető megjegyzések
4.4.2 Alapmodellek
4.4.3 Egyéb mutualista kapcsolatok
5. Közösségek
5.1 Alapfogalmak
5.1.1 A közösségek lehetséges megközelítései
5.1.2 Biota, közösség, együttes, társulás
5.1.3 A koalíciók
5.1.4 Klasszikus alaktani és összetételi kategóriák
5.1.5 Anövénytársulási kategóriák
5.1.6 A közösségek összetételének analízise
5.1.7 A cönológiai felvételezés és a cönológiai tabellák
5.2 A közösségek populáció-egyedszám viszonyai és diverzitása
5.2.1 Eloszlástípusok
5.2.2 A diverzitás
5.2.2.1 Diverzitási indexek és rendezés
5.2.2.2 Diverzitás és zavarás
5.2.2.3 Diverzitás és stabilitás
5.2.3 Egyéb populáció-egyedszám modellek
5.2.3.1 Bimodális modellek
5.2.3.2 Izolátumok biotikai modelljei, a "fajegyensúly" elmélete
5.3 Táplálkozási hálózatok
5.3.1 Rövid historikum
5.3.2 A táplálkozási hálózatok összetétele és szerkezete
5.3.3 A táplálkozási hálók tulajdonságai
5.4 A közösségek anyag- és energiaforgalma
5.4.1 A produkcióbiológia alapjai
5.4.2 Elton számpiramisa, biomassza- és energiapiramisok
5.4.3 Lindeman modellje
5.4.4 Az IBP kategóriái
5.4.5 Életközösségek produktivitása
5.5 A szukcesszió
5.5.1 Alapfogalmak és történeti megjegyzések
5.5.2 A szukcesszió táji, regionális és egyéb feltételei
5.5.3 A szukcesszió folyamata
5.5.3.1 Hipotézisek és elméletek
5.5.3.2 A szukcesszió meghatározó folyamata és fázisai
5.5.3.3 A közösségi tulajdonságok változásainak trendje
5.5.3.4 Különböző közösségek szukcessziója
5.6 Egyensúlyi- és nem egyensúlyi együttélés az életközösségekben
6. A táájökológia néhány kérdése
6.1 A táj fogalma és a tájökológia tárgyának megközelítése
6.2 A táj elemei: a foltok
6.3 Béta-diverzitás
7. Az ökológia néhány alkalmazásának áttekintése
7.1 Természetvédelmi biológia (konzervációbiológia)
7.2 Fertőző betegségek dinamikája
7.3 Növényvédelem, alkalmazott rovartan, mezőgazdaság
8. Fontosabb fogalmak
9. Irodalomjegyzék
10. Név- és tárgymutató