A hazánkban is előforduló denevérfajok nagy része kötődik valamilyen erdős területhez. Ezek az élőhelyek nem csupán, mint szálláshely, hanem mint táplálkozóterület is fontos szerepet játszanak. Az egybefüggő erdőrészek letermelésével járó erdőgazdálkodási módok az erdőlakó denevérekre és az erdőben táplálkozó, de más búvóhelypreferenciával rendelkező fajokra is negatívan hathatnak. Hazánkban, azon belül az általunk vizsgált területeken jelentős az említett erdőgazdálkodási módszerekkel kezelt területek nagysága. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a faállomány letermelése után, az erdőfejlődés során létrejövő különböző természetességi állapotú erdőrészek milyen denevéraktivitásbeli eltéréseket mutatnak.
A mintavételi helyek az Északi-középhegységben, a Bükkben és a Mátrában kerültek kijelölésre. Természetességi állapot szempontjából négy erdőtípust különítettünk el: tarvágás, rudas, szálas- és természetközeli erdő. Minden erdőállapot esetében 15 mintavételt végeztünk, összesen 60 mintavételi helyen. A mintavételek 2013 nyarán, vegetációs időszakban (júniusjúlius) történtek. Hat Pettersson D500X típusú detektort használtunk, amelyek automatikus felvételindítás során 10 másodperc hosszú felvételeket rögzített. A hangok fajszintű határozása nem mindig volt lehetséges, ezért a jól elkülöníthető szonogramok alapján a denevéreket négy fajcsoportba soroltuk. Az FM fajcsoport aktivitásában jelentős különbséget találtunk az egyes erdőtípusok között. A különböző erdőrészek természetességi állapotától függően jelentősen növekedett az FM fajok aktivitása. Erdőlakó denevérfajaink közül a természetvédelmi szempontból legértékesebb fajok túlnyomó része ebbe a csoportba tartozik. Az FM-QCF Lo. és FM-QCF Hi fajcsoportok aktivitásában szintén jelentős különbséget találtunk a különböző természetességi állapotú erdőrészek között. A fajok aktivitása nagyobb volt a tarvágott, szálas és természetközeli erdőtípusokban, mint a rudas állományokban. Az FM-CF-FM echolokációs hanggal rendelkező fajok esetében nem találtunk szignifikáns különbséget, de eredményünk kisszámú adatra támaszkodik. A hangok legnagyobb része a természetközeli erdőtípusból került ki. Mindegyik fajcsoport alacsony aktivitást mutatott a rudas állományokban.
Kutatásunkkal bizonyítottuk, hogy a teljes faállomány letermelésével járó erdőgazdálkodás negatív hatással van, az FM fajcsoport éjszakai területhasználatára. E csoportba több fokozottan védett és veszélyeztetett faj tartozik, számukra ezek a területek évtizedekre eltűnnek, mint potenciális élőhelyek, mely negatív hatást az is jól jelez, hogy az erdőfelújulás későbbi fázisában létrejövő rudas állományokban szintén igen alacsony aktivitást észleltünk. A sűrű és homogén szerkezetű rudasok az FM-QCF hanggal rendelkező fajok számára szintén alkalmatlan, vagy erősen szuboptimális táplálkozóterületek. A folyamatos erdőborítást biztosító szálalásos erdőgazdálkodás ezért jóval kedvezőbb ezen fajok számára is, mivel ezzel az erdőművelési módszerrel a denevérek tálplálkozóhelyeként rendelkezésre álló terület nagysága nem csökken.
Summary
Most of the bat species that existing in Hungary are depending on different forest habitats. The creation of clearcuts by forestry results not only the loss of the roosts of the forest-dweller bats, but possibly effects the foraging activity of these and other bats too. In the forested areas of Hungary, including our study area, the Bükk Mountains and Mátra Mountains, clearcuts are present in a significant sized area. Based on the differences of the forests regarding their naturalness, four types of stands (clearcuts /seedling/, young even-aged /pole/, mature even-aged /standard/ and uneven-aged /veteran/ stands) were sampled. 15
acoustic samplings were performed regarding each forest condition type, totally at 60 sampling sites. Six sound recording units were used in the vegetation period (June-July). The detectorsrecorded 10 second-long files. The recorded bat calls were categorised based on character and frequency, four categories were established: FM (frequency modulated, Myotis spp., Plecotus spp., Barbastella barbastellus), FM-CF-FM (frequency modulated starting and ending part with a long constant frequency part between, Rhinolophus spp.), FM-QCF Lo (frequency modulated beginning and quasi constant frequency ending, with a low best frequency value /<30 kHz/, Nyctalus spp., Vespertilio murinus, Eptesicus serotinus) and FM QCF Hi (similar to the former, but with a higher />30 kHz/ best frequency value, Pipistrellus spp., Miniopterus schreibersii). The statistical comparison revealed significant differences in the activity of the FM group between the four different forest condition types. Similarly to our hypothesis, the FM group showed an increased activity in stands that were close to natural conditions. Most of the bat calls were recorded in older, uneven-aged stands. The species of the FM-QCF Lo and FMQCF Hi group showed significantly different activity between the different forest condition types too. The activities were higher in the clear-cuts, mature even-aged and uneven-aged stands than in young even-aged stands. The FM-CF-FM group did not show significant difference between the stands, but in this case, the analysis was built on a very small number of data, so further data are needed. All bat groups showed lower activity in the young even aged stands.
Our research proved that clear-cutting, the complete removal of trees, negatively and significantly influenced the night activity of FM bats. Most of the endangered forest-dweller species belong to this group, like Myotis bechsteinii, Myotis nattereri, Plecotus auritus and Barbastella barbastellus. These bats are strongly associated with forests, they rely on tree stands in the relation of both roosting places and foraging areas. In the pole stands which were developed during the forest regeneration, the bat activity was very low in every group. This result show that, these stands are useless not only for FM bats but for FM-QCF bats too, because of the homogenous structure and density. Sustainable forest management that ensure continuous forest cover are more favourable for bats, because they not decrease the size of the foraging and roosting areas.