Dudley, N., Vallauri, E. & Vallauri, D. (2006): Holtfa - az élő erdőkért. Az öreg fák és a holtfa természetvédelmi és erdészeti szerepe. WWF Magyarország, Budapest

Holtfa - az élő erdőkért. Az öreg fák és a holtfa természetvédelmi és erdészeti szerepe.
A fordítás alapjául szolgáló mű: Deadwood - Living forests WWF International, Gland, Svájc 2004. október
Írta: Nigel Dudley, Equilibrium és Daniel Vallauri, WWF Franciaország
Fordította: Gadó György Pál, Nawal Billo
Lektorálta és magyar adatokkal kiegészítette: Dr. Ódor Péter

Összefoglaló:
A famatuzsálemek, a lábon álló kiszáradt vagy pusztuló fák, a kiszáradt törzsek és a leszakadt ágak - bár sokan nincsenek tudatában - a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából a legjelentősebb élőhelyek közé tartoznak.
Az európai erdei fajok csaknem egyharmadának életben maradása az öreg fáktól és a holtfa jelenlététől függ. A holtfa élőhelyet, menedéket és táplálékforrást biztosít az odúlakó madaraknak, denevéreknek és egyéb emlősöknek. Különösen fontos a kevésbé feltűnő, de többségben lévő erdőlakók számára. Ilyenek például a rovarok - különösképpen a bogarak -, a gombák, zuzmók és mohák. A holtfa és a hozzá kötődő biológiai sokféleség kulcsszerepet játszik az erdőben zajló biológiai folyamatok fenntartásában (pl. anyag- és energiaforgalom, termőhely stabilizáció, regeneráció, széndioxid-megkötés), amelyek nélkülözhetetlenek az erdő fatermőképességének és környezetvédelmi szolgáltatásainak biztosításához is.
A holtfa jelentősége óriási, mégis sok európai országban mennyisége rendkívül csekély, főképpen azért, mert nem kezelik megfelelően a fatermesztési célú erdőket, sőt még a természetvédelmi oltalom alatt álló erdőket sem. Az átlagos európai erdőkben a holtfa térfogata kevesebb mint 5%-a a természetes körülmények között elvárható mennyiségnek. A pusztuló faanyag eltávolítása az erdőben élő fajok közel egyharmadának életben maradását fenyegeti, és közvetlen kapcsolatban van számos vörös listán szereplő veszélyeztetett faj túlélésével. Európa biológiai sokféleségének fenntartásához jelentősen hozzájárulna, ha a gazdasági erdőkben sikerülne növelni a holtfa mennyiségét, a természetvédelmi rendeltetésű erdőkben pedig a természetes erdődinamikai folyamatokat hagynánk érvényesülni.
Azok a kormányok, amelyek felismerték, hogy az erdők értékeit meg kell őrizni, és elkötelezték magukat a cselekvés mellett, segíthetnek abban, hogy az erdők biológiai sokféleségének jelenlegi hanyatlása megforduljon. Ehhez az kell, hogy a holtfa megóvását belefoglalják a nemzeti biodiverzitás megőrzési és erdészeti stratégiákba, nyomon kövessék a holt fa mennyiségének és egyéb jellemzőinek változását, szüntessék meg azokat a támogatásokat, amelyeket a holtfa válogatás nélküli eltávolításáért fizetnek, vezessenek be a holtfa megőrzését ösztönző jogszabályokat, és fordítsanak figyelmet az ismeretterjesztésre. A WWF felszólítja az európai kormányokat, az erdőtulajdonosokat, és erdőgazdálkodókat, hogy azzal is segítsék a biológiai sokféleség megőrzését, hogy 2030-ra a mérsékeltövi erdőkben a holtfa mennyiségét hektáronként 20-30 m3-re növelik.
Ebben a kiadványban a WWF megfogalmazza a holtfa biológiai és természetvédelmi jelentőségét, felvázolja a holtfa megőrzéséhez és újraképződéséhez szükséges tennivalókat, és felkéri az erdőgazdálkodókat, erdőtulajdonosokat, a kormányokat és a közvéleményt, hogy teremtsék meg e létfontosságú mikroélőhely fennmaradásának és gyarapodásának az esélyét.