A Szénás-hegycsoport tájtörténete
Dobolyi Konstantin és Türke Ildikó Judit
A Szénás-hegycsoport környéke már igen régóta lakott vidék, az ember tájátalakító tevékenysége így jelentős mértékben vett részt a terület jelenlegi növényzetének kialakításában. A korábbi tájhasználat (legeltetés, kismértékű fakitermelés) nem károsította jelentős mértékben a növényközösségeket, sőt esetenként azok kiterjedéséhez hozzájárult. Így például az egyedüllálló sziklai élőhelyeknek az egykor elterjedt legeltetés következtében növekedett meg a területük. A Szénásokon a 20. századtól kezdődő kopárfásítások már közel sem voltak jótékony hatással a növényzetre, sőt az eredeti növénytársulások a fenyőkkel betelepített részeken teljesen elpusztultak. Mindennek ellenére a terület jelentős része megőrizte egyedüllálló értékeit, és a jelenleg zajló természetvédelmi célú fenyőletermeléseket követően ez a fajgazdag környezet növeli az egykori vegetáció regenerálódásának esélyeit és sebességét.
A Szénás-hegycsoport tájtörténete
Dobolyi Konstantin és Türke Ildikó Judit
Tartalom:
Történeti áttekintés, különös tekintettel a tájátalakító folyamatokra
A kopárfásítások története hazánkban
Feketefenyvesek a Szénásokon
Természetvédelmi problémák a fenyőtelepítésekkel kapcsolatban
Irodalomjegyzék
fenyőtelepítés, kopárfásítás, tájátalakítás, tájtörténet, vegetációrekonstrukció
Címszavazva - GE